Az Európai Bizottság eljárásának megindítását azzal indokolta, hogy a magyar jog kizár bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából,

megsértve ezzel a villamos energiáról és a földgázról szóló rendeletekben előírt költségmegtérülési elvet.

Azt is megállapította, hogy Magyarország energiaügyi jogszabályaiban olyan módosításokat fogadott el, amelyek korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék.

Az Európai Bizottság 2015 februárjában felszólító levelet, 2016 decemberében és 2017 áprilisában pedig egy-egy indokolással ellátott véleményt intézett Magyarországhoz ezzel a kérdésekkel kapcsolatban.

Mivel a magyar intézkedések továbbra sem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, a bizottság úgy határozott, hogy kérdéseit az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

További eljárások

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező unión kívüli országok állampolgárait az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az indoklás szerint a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

A bizottság, Magyarország mellett, tizenhat tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem adtak tájékoztatást az unión kívüli országok állampolgárai - kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au-pair tevékenység céljából történő - beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv teljes mértékű nemzeti jogszabályokba való átültetéséről.

Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.

A bizottság a tengeri közlekedéssel kapcsolatban öt tagállamot, köztük Magyarországot arra szólította fel, hogy teljesítsék a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekre vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt adminisztratív felügyeleti kötelezettségeiket. A kötelezettségek között szerepel többek között annak ellenőrzése, hogy a hajó felépítése, berendezése és üzemi irányítása megfelel-e a biztonsági szabályozásoknak. A bizottság indoklása szerint az említett országok nem végezték el a minőségirányítási rendszer előírt tanúsítását, amelynek hiánya hosszú távon negatív hatással lehet a hajózó flotta biztonságára és környezeti teljesítményére nézve.

A légi közlekedés biztonságára vonatkozóan a bizottság

arra szólította fel Magyarországot, hogy feleljen meg a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekre és igazgatási eljárásokra vonatkozó uniós szabályoknak.

A rendelet részletes szabályokat határoz meg a repülőgépekkel, helikopterekkel, légballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi szállításra vonatkozóan, ideértve a valamely másik állam biztonsági felügyelete alá tartozó üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is. Mint közölték, Magyarország elegendő alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni annak ellenőrzését, hogy a szervezetekre, illetve a művelettípusokra alkalmazandó biztonsági követelmények teljesülnek-e.

Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat - közölték.