• Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába.
• Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
• London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.
• A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát, és számos uniós és más ország, köztük az USA is hasonló lépésekhez folyamodott.

Van egy határmezsgye az információszerzés és a jogosulatlan adatszerzés között. Azt minden ország maga dönti el, hogy melyiket hogyan értékeli, és ezt törvényekbe is foglalják. A világ minden elhárító szolgálata rendelkezik olyan adatokkal, ami alapján a követségről a diplomatákat ki lehet utasítani különböző indokok alapján az országból. Ezeket az indokokat nem kell megemlíteni - mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette:

a kiutasítást lehet kérni 48 órán belül, vagy hosszabb időre is, mint ahogy most megcsinálták az oroszokkal a britek.

A szakértő szerint ezt lehet látványosan intézni, médianyilvánossággal, vagy csendben. Az utóbbi változat egy udvarias, és gáláns rendezése a problémának. "Behívják a nagykövetet, elmondják neki, hogy ezzel és ezzel az emberrel probléma van, ezért kérjük azt, hogy hívjátok haza."

Most a másik, látványos módszernek vagyunk szemtanúi, "de olyan mértékben, amilyet még nem nagyon láthattunk a történelemben. Hidegháború időszakában fordult elő hasonló, de hogy

ennyi diplomatát és ennyi országból egyszerre utasítsanak ki, erre nincs példa".

A szakértő szerint a kiutasított diplomaták nem feltétlenül kémek, de ha úgy van, abban az esetben sem kell indokolni. A kémelhárítás rendelkezik egy listával, amelyen azon nevek szerepelnek, akiknél felmerülhet a kiutasítás lehetősége, vagy van valami kétes ügy velük kapcsolatban. Ez alapján a követségek felállítanak egy sorrendet, s ez alapján döntenek a kiutasítottak köréről.

"Ebben általában benne szoktak lenni a katonai attasék, a politikával foglalkozó diplomaták,

míg a kulturális és más területről kevésbé - attól függ hány diplomata van az adott országban" - mondta Kis-Benedek József.

Elmondta: minden ország maga dönt arról, hogy honnan, kit, hány embert utasít ki. Ennek pedig egy normális és jogos következménye, hogy a másik fél is ugyanezt fogja tenni. Ilyenkor a kölcsönösség elvére nagyon figyelnek, ami azt jelenti, hogy Oroszország is ugyanennyi diplomatát küld haza - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.