Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit miniszterelnök hétfőn munkaebéden tartott egyeztetést Brüsszelben a még nyitott kérdésekről.

Juncker a találkozó után elmondta, hogy London és Brüsszel kész a héten folytatni a tárgyalásokat. Hozzátette: reményei szerint még az uniós állam- és kormányfők december 14-15-én esedékes csúcstalálkozója előtt megállapodásra lehet jutni a Brexit feltételrendszeréről.

Theresa May csak annyit mondott, hogy "pár kérdésben maradtak differenciák". Nem hivatalos londoni értesülések szerint azonban a DUP vezetőjének hétfői közleménye volt az oka annak, hogy egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni May és Juncker brüsszeli tárgyalásain.

Brit médiaértesülések szerint London az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartása érdekében hajlandó lett volna olyan kompromisszumra, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoznának az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei.

Arlene Foster, a DUP vezetője ezekre az értesülésekre reagálva rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amelyen közölte: a párt egyértelmű álláspontja szerint Észak-Írországnak ugyanolyan feltételek alapján kell kilépnie az Európai Unióból, mint az Egyesült Királyság többi országrészének.

Foster szerint a DUP nem fogad el semmiféle olyan szabályozási eltérést, amely a Brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyságtól. Hozzátette: az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását semmilyen módon nem szabad meggyengíteni.

A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa - amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs - az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Szakértők szerint emiatt egyelőre nem egyértelmű, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, márpedig ezt Írország és az EU is egyöntetűen elveti.

London helyzetét az is nehezíti ebben a kérdésben, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, éppen a Demokratikus Unionista Párt külső eseti támogatásával tud csak kormányozni. A DUP viszont - ahogy vezetője, Arlene Foster hétfő esti nyilatkozatában meg is erősítette - mereven elvet bármiféle olyan megoldást, amely Észak-Írországot gazdaság- és piacszabályozási szempontból az EU-ban maradó Írországhoz közelítené.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a hétfői megállapodás elmaradásának hírére összehívott esti dublini sajtóértekezletén kijelentette: az ír kormány nem sokkal korábban még biztosítékokat kapott Londontól és az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója, Michel Barnier stábjától arra, hogy a brit kormány elfogadta a határkérdésről szóló, Írország aggályait eloszlató megállapodási szövegtervezetet.

Varadkar szerint ez a megállapodás-tervezet lehetővé tenné a Brexit-tárgyalások második - mindenekelőtt az Európai Unió és az Egyesült Királyság majdani kereskedelmi kapcsolatairól szóló - szakaszának elkezdését.

Az ír kormányfő kijelentette: Dublin mindezek után meglepetten és csalódással fogadta, hogy a brit kormány a jelek szerint mégsem tudja egyelőre lezárni a határkérdésről folyó egyeztetéseket az Írországgal hétfőn elért megállapodásnak megfelelően.

Leo Varadkar megerősítette: az ír kormány kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséhez, ha szilárd garanciákat kap arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Hozzátette ugyanakkor: a december közepi EU-csúcsig, amikor dönteni kellene a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséről, "még bőven van idő".