A szíriai menekültek túlnyomó többsége – ugyan feketén, mezőgazdasági idénymunkásként – dolgozik Törökországban, sőt néhányuk – akiknek sikerült átmenteniük vagyonukat – már vállalkozást is indítottak – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

„A török vezetés az oda menekült, nagyjából hárommillió szíriai menekültben inkább lehetőséget lát, mint veszélyforrást. Az más kérdés, hogy a török lakosság nem feltétlenül osztja ezt a nézetet és vannak konfliktusok.”

Leginkább a török vállalkozói réteg profitál mindebből – tette hozzá Egeresi Zoltán.

„Ez gyakorlatilag kizsákmányolást jelent, tehát ezeknek az embereknek jóval alacsonyabb a bérük, nincsenek bejelentve, nem nagyon tartják be a munkavédelmi-szabályokat. Gazdaságilag Törökországnak nem tűnik annyira megterhelőnek, ráadásul az ő integrációjukra elég nagy forrást kap az EU-tól.”

Emellett felvetődött, hogy a képzettebb menekültek török állampolgárságot kaphatnak a következő években, másrészt, ha a szíriai konfliktus lecsillapodása után visszatérnek hazájukba a menekültek, fontos Törökországhoz kötődő bázist jelenthetnek ezek az emberek Ankarának – tette hozzá Egeresi Zoltán. Törökország gazdaságára vonatkozóan a kutató kitért arra is, hogy az orosz vadászgép lelövése nyomán, a terrortámadások miatt, illetve a kiéleződött német-török viszony okán a 2015-ös 36 millióról 25 millióra csökkent a Törökországba érkező turisták száma.

„Azt hangsúlyozni kell, hogy

Törökország a jelenlegi helyzetében nem nagyon engedheti meg magának, hogy konfrontálódjon a szomszédaival.”

Tehát, bár egyre élesebb a konfliktus a puccskísérletet követő megtorlások nyomán Ankara és Berlin között, Németországgal sem várható, hogy szankciókig vinnék a konfliktust.

„Ugye a török külkereskedelemnek bő 10 százaléka Németországon keresztül vagy Németországgal kapcsolatban zajlik az import és az export tekintetében is. Német részről jobb esetben egy százalékot tesz ki a török export-import, a törököknek sokkal jobban fájna, ha a németek hasonló szankciókkal élnének, mint az oroszok.”

Ahogy az is nehézséget okozna, ha a német vállalatok, amelyek az egyik legnagyobb befektetői csoportot jelentik Törökországban, elkezdenének látványosan kifarolni az országból – tette hozzá Egeresi Zoltán.