A francia elnökválasztás egyik jelentős hozadéka az, hogy a hagyományos pártok aktivizálódni fognak - mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Az már most világosan látszik, hogy pártja Fillont teszi bűnbakká azért, ami történt és a republikánusok meg fognak újulni ezen a választáson. Ha figyelembe vesszük, hogy novemberben elég nagy esélyük volt a köztársasági elnöki posztot megnyerni, akkor nagyon szép eredményekre számíthatnak" – fejtette ki a szakértő.

Másrészt ott van a szocialista tábor – tette hozzá Szűcs Anita -, amely nem biztos, hogy a bekövetkezett mély törésen túl tud lendülni. Viszont az látszik, hogy Macron már rengeteg szocialista politikussal felvette a kapcsolatot, tehát úgy tűnik, hogy a baloldal fog számára támogatást adni.

Óriási ellentmondásnak nevezte a szakértő, hogy

júniusban 577 miniválasztást kell megnyerni, ennyi körzet van ugyanis Franciaországban.

Tehát az első fordulóban Macronnak ennyi helyen kell produkálnia valamit.

„Hogyan tudott ennyi helyen jelöltet kiállítani, azt nem tudjuk, ezek a jelöltek ismeretlenek, tehát

nagy kérdés, hogy ezt a csatát hogyan lehet megnyerni”

- fogalmazott.

Különösen úgy nehéz Macron dolga, hogy Le Pen eközben mindent elkövet azért, hogy Jean-Luc Mélenchon szavazóit megszerezze, illetve hogy erősítse azt, hogy minél kevesebben menjenek el Macronra szavazni.

Az egyetemi docens szóba hozta a közvélemény-kutatásokat, amelyek elemezték, milyen arányok lehetnek majd a nemzetgyűlésben. Eszerint Macron 60-40 arányban elnyeri a többséget.

„Mindenesetre azt gondolom, nagyon-nagyon szoros lesz a küzdelem a töredékszavazatokért” – húzta alá Szűcs Anita.

Arról is szót ejtett, milyen a köztársasági konszenzus, vagyis mennyire tudnak zárni Le Pen ellenében a többiek.

„Úgy látom,

Macron volt az egyetlen lehetséges jelölt, aki valamilyen szinten a köztársasági konszenzust meg tudja teremteni, tehát a jobb és a baloldalt is meg tudja szólítani.

Viszont óriási most Franciaországban a szavazatok széttöredezettsége, nagyon nehéz lesz egy tábor mentén felsorakoztatni a polgárokat” - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte azt is: Macron legnagyobb problémája az, mit kezd azokkal a vádakkal, miszerint ő a jelenlegi politikai elit tagja.

Kitől milyen külpolitikára számíthatunk?

A szélsőjobboldali Marine Le Pen oroszbarát, míg Emmanuel Macron inkább a szankciók fenntartását hangsúlyozza a külpolitikában - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

„Le Pen nagyon szoros orosz-barátságot ápol,

Macronnak pedig homlokegyenest más a programja: Oroszországgal a szíriai válság kapcsán nagyon élesen szembehelyezkedik, és megtartaná az orosz-ellenes szankciókat” – mutatott rá Szűcs Anita.

Mint mondta, nem titok az, hogy Oroszország nagyon sokáig finanszírozta a francia szélsőjobboldali mozgalmat, bár ez a mostani kampányban nem kimutatható. Ugyanakkor Marine Le Pen sokszor járt a Kremlben, Putyin is fogadta őt. Tény, hogy nagyon szoros kapcsolatot ápolnak Oroszországgal.

Az is látszik külpolitikájukat tekintve, hogy

Le Penék azonnal kivonulnának Szíriából.

„Nagyon helyeslik az ottani orosz szerepvállalást, támogatnák az Aszad-rezsimet, de az biztos, hogy Franciaország ebből a közel-keleti konfliktusból kivonulna Le Pen győzelme esetén. Megszüntetnék továbbá az Oroszország elleni szankciókat és általában szorosabbra fűznék Putyinékkal a viszonyt” - fejtette ki a szakértő.

Macronnál viszont látszik, hogy a szankciókat megtartaná,

jóllehet a francia és az orosz gazdaság erősen összefonódott: jelentős francia befektetések vannak Oroszországban, amelyeket érzékenyen érintenek a szankciók.

„Másrészt Macron nagyon biztos abban, hogy a francia szükségállapot feloldásához úgy vezet az út, hogy rendezni kell a viszonyokat Szíriában” - mutatott rá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!