A szakszervezeti vezető kiemelte: az érdekképviselet kezdettől fogva figyelmeztetett, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás révén terroristák is bejuthatnak Németországba, de a politikusok ezt sokáig tagadták, azt állították, hogy nincs összefüggés a menekülthullám és a terrorizmus között.

Az utóbbi hónapokban történt németországi iszlamista merényletek után a politikusok már "sokkal okosabbak", de a szakszervezet továbbra is fenntartja bírálatát: felelőtlenség volt "ekkora tömeget kontroll nélkül beengedni", ezért most utólag kell ellenőrizni őket - hangoztatta Rainer Wendt.

Mint mondta, helyes döntés volt a Magyarországon rekedt menekültek beengedése 2015 szeptemberében, de hiba volt, hogy a "humanitárius döntés" révén előállt kivételes helyzet állandósult, mert így százezrek jutottak be Németországba a személyazonosság megállapítása és biztonsági átvilágítás nélkül.

Ezen a rossz politikán változtatni kell, a kormánynak nemcsak a menekülésre késztető okok megszüntetésére és az uniós külső határok biztosítására kell összpontosítania, hanem "gondoskodnia kell a rendről Németország határain belül".

Arról a Dzsaber al-Bakr esete révén ismét előkerült követelésről, miszerint hozzáférést kell biztosítani a nemzetbiztonsági szerveknek a menekültügyi adatbázisokhoz, kiemelte, hogy ennek magától értetődőnek, természetesnek kellene lennie, és régen be kellett volna vezetni. Ha az állam rendelkezik információkkal mindazokról, akiket ellenőrizni kell, akkor ezeket az információkat meg kell osztani az állam intézményei között - húzta alá Rainer Wendt.

Hozzátette: botrányos, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem értesíti a rendőrséget és nem tesz feljelentést, amikor hamis útlevelet talál menedékkérőknél.

Hangsúlyozta, hogy továbbra sem tudni, mennyien érkeztek Németországba a menekülthullámmal. A kormány azt állítja, hogy 890 ezren vannak, ami teljes tévedés, hiszen ez csak a nyilvántartásba vett emberek száma. Még azt sem tudni, hogy a nyilvántartásokba valódi személyi adatok kerültek-e be, és csak nagyságrendbeli becslést lehet adni arról, hogy 200, 300 vagy 400 ezren lehetnek-e még, akikről nincsen semmilyen információ.

Ez a bizonytalanság "félelemmel tölti el az embereket" - mondta a szakszervezeti vezető. Abszurdnak nevezte, hogy miközben a németeket arra kötelezik, hogy két héten belül jelentsék be, ha lakóhelyet változtatnak, a menekülthullámmal százezrek érkeztek, akik még be sem jelentkeztek.

Rainer Wendt a menekültek, bevándorlók társadalmi beilleszkedéséről elmondta, hogy az integráció már a nyolcvanas, kilencvenes évek óta kudarcos Németországban, ezt mutatja a párhuzamos társadalmak jelenléte. Vannak városok, amelyek bizonyos részein a német törvények helyett "békebírók" döntései érvényesülnek, és még a közlekedésben is a német KRESZ-től eltérő szabályokat követnek, az állami intézmények pedig a leépítések, megszorítások miatt egyre gyengülnek - fejtette ki a szakszervezeti vezető, rámutatva, hogy csak a rendőrségnél 16 ezer állást szüntettek meg az utóbbi években.

A menekültválság így egy legyengült Németországra zúdult rá, de a politikusok mégis azt mondják, hogy most majd sikerül az integráció. Erre azonban csak egyes elszigetelt esetekben van esély, és zömében továbbra is kudarcos lesz az integráció, a párhuzamos társadalmak pedig még inkább kiterjednek - mondta Rainer Wendt.

A DPolG a kisebbik érdekképviselet a német rendőri szerveknél, mintegy 94 ezer tagja van. A nagyobb érdekképviselet a Rendőrség Szakszervezete (GdP) mintegy 177 ezres tagsággal. A GdP vezetése az utóbbi hónapokban többször bírálta Ranier Wendtnek a menekültválsággal kapcsolatban tett kijelentéseit. Azonban abban egyetért a két szakszervezet, hogy - amint Jörg Radek, a GdP elnöke egy nyilatkozatában kiemelte - "naiv feltételezés" volt a politikusok részéről, hogy nem szivárognak be a menekültek között terroristák.

A 22 éves, szíriai állampolgárságú Dzsaber al-Bakrt - aki tavaly februárban menedékkérőként érkezett Németországba - a rendőrség szombaton kora hajnalban próbálta őrizetbe venni egy chemnitzi lakótelepen, mert a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) tudomására jutott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nevében robbantásos merényletre készülhet. A rendőrök az akció kora hajnali kezdetekor még csak azt tudták, hogy melyik épületben tartózkodik, de azt nem, hogy melyik lakásban. A férfi közben távozott az épületből, így nem sikerült feltartóztatni.

A gyanúsított Lipcsébe utazott, és okostelefonján egy szíriai menekülteknek létrehozott online platformon jelezte, hogy segítségre szorul, mert nincs szállása. Egy szíriai menekültekből álló baráti társaság fogadta be. Vasárnap az egyik ismert közösségi portálon arab nyelven közzétett körözési felhívás alapján felismerték, és amikor este aludni indult, letámadták, megkötözték és értesítették a rendőrséget.

Dzsaber al-Bakrt hétfő hajnalban őrizetbe vették. Ügyét magához a súlyos, állam elleni bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség, amely szerint "rendkívül szakszerűen" fogott hozzá a pokolgép összeállításához. A BfV szerint valószínűleg valamelyik berlini nemzetközi repülőtéren akart robbantani.