A sztálini korszak szovjet kényszermunkatáborainak (Gulag) világát Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényében elsőként leíró orosz szerző bábuját az orosz sajtó szerint a Forradalmár Kommunista Ifjak Uniója nevű csoport akasztotta fel kötéllel még vasárnap a múzeum bejáratára. A báburól készült képet a csoport feltöltötte a világhálóra - jelentette kedden a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap.

"Itt lóg az áruló Szolzsenyicin, aki lelkiismeretlenül hazudott nekünk a Gulagról. Hazájának elsőszámú ellensége" - állt egyebek között A Gulag szigetvilág íróját mintázó bábu mellére tűzött táblán. A szöveg emellett azzal vádolta meg a múzeumot, hogy az író hazugságainak folytatója, így "az áruló és az áruló múzeum" szorosan összetartozik.

Roman Romanov, a múzeum igazgatója közölte, hogy egy őr észrevette a rendhagyó tiltakozás eszközét, és percekkel később eltávolította. Ennek ellenére a báburól készült kép bejárta az orosz sajtót.

Az igazgató elmondta a The Moscow Timesnak, hogy bár jogi szempontból a történteket feltehetően huliganizmusként lehet csak értékelni, az egyben üzenet is az új oktatási miniszternek. "Ez végül is annak az eredménye, hogy mit és hogyan tanítanak a gyerekeknek."

Hozzátette: a múzeum jó kapcsolatot ápol a moszkvai oktatási hivatallal, de ez és más esetek rávilágítanak arra, hogy az oktatási minisztériumnak szövetségi szinten újra kell gondolnia a tanterveket. Figyelmeztetett, hogy sokan úgy látják: "ahol vágják a fát, ott hullik a forgács". Feltehetően a véres sztálini diktatúra korszakára utalva azt mondta: veszélyes az a mentalitás, miszerint elenyésző az áldozatok száma az erős ország építésének tükrében, hiszen aki ebben hisz, az képes az akkori kegyetlenségeket megismételni.

A Memorial nevű orosz jogvédő szervezet már tavaly, egy évvel a Krím orosz elcsatolása után felhívta a figyelmet arra, hogy az országban súlyosan megváltozott Sztálin megítélése. Akkori felmérésük szerint az oroszok 45 százaléka gondolta úgy, hogy a szovjet nép által a sztálini diktatúra idején elszenvedett áldozatok megbocsáthatóak az akkori nagyratörő célok és vívmányok fényében.

A Krím elcsatolása után súlyosan megromlottak Moszkva kapcsolatai a Nyugattal, miközben Oroszországban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a militarista szovjet múlt és különösen a második világháborúban aratott győzelem méltatása. Ez különösen igaz a Krímre, ahol az orosz kommunista párt helyi szervezete szobrot akar állítani Sztálinnak Szevasztopolban.

A volt szovjet vezető megítélésének változására jó példa a korábbi politikai elnyomás múzeuma, amely a Moszkvától mintegy 1500 kilométerre északkeletre fekvő Perm városában, az egykori 36-os számú fogolytáborban volt. Az 1988-ig működő uráli munkatábor az egyetlen, ahol megőrződtek a sztálini terror korából származó épületek. A múzeum igazgatója, Viktor Smirov tavaly márciusban bejelentette, hogy a helyi önkormányzat átvette a múzeum irányítását. A BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, hogy az új igazgatóság nagyszabású átalakításokat hajtott végre: az intézmény Gulag (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) működéséről és eredményeiről szóló múzeum lett, amely nem tesz említést se a politikai elnyomásról, se Sztálin bűneiről.

A Szabadság Rádió (RFE) nem sokkal később arról számolt be, hogy a múzeum nem a foglyok százezreinek halálával járó kényszermunkát, hanem a táborok fakitermelését és a második világháború szovjet győzelméhez való hozzájárulását emeli ki.