Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Clinton folyamatosan növeli támogatóinak táborát

Hillary Clinton amerikai demokrata párti elnökjelölt folyamatosan növeli támogatottságát és országosan már nyolc százalékkal vezet republikánus vetélytársa, Donald Trump előtt - állítja egy kedden ismertetett felmérés.

Az Ipsos közvélemény-kutató és a Reuters hírügynökség felmérésének eredménye szerint Hillary Clinton a múlt hetihez képest is növelte támogatottságát, és immár 45:37 százalék arányban vezet Donald Trump előtt. A felmérés szerint minden ötödik republikánus szavazó azt állítja: nőkre tett trágár megjegyzéseivel Trump alkalmatlanná tette magát arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen.

A közvélemény-kutatás a vasárnap esti elnökjelölti vita után készült. Clinton a múlt héten már 5 százalékos előnyt tudhatott magáénak, és ez az előny az elnökjelölti vita után 8 százalékosra hízott. A megkérdezettek 61 százalékát azonban nem különösebben izgatták Trump trágárságai, azt mondták, hogy "egy csomó férfi" szokott időnként ilyen társalgásba bocsátkozni, 46 százalékuk pedig leszögezte: nem tisztességes valakit olyan beszélgetés alapján megítélni, amelyet "nem más fülének szántak".

A megkérdezett republikánus szavazók 58 százaléka szerint továbbra is Trump kell legyen a párt elnökjelöltje, s 68 százalékuk azon meggyőződésének adott hangot, hogy a párt vezető politikusainak továbbra is őt kell támogatniuk.

Ám miközben a megkérdezettek 45 százaléka Clintont támogatja és 38 százalékuk változatlanul Trump mellett teszi le a voksát, 18 százaléknyi azok aránya, akik egyik elnökjelöltre sem kívánnak szavazni.

Hillary Clinton elutasítottsága különösen az úgynevezett millenniumi nemzedék, azaz az ezredforduló környékén születettek és általában a fiatal korosztályok körében magas. A demokrata párti elnökjelölt keddi floridai kampánygyűlésén elsősorban ezeket a tartózkodó fiatalokat akarta megszólítani, s a számukra különösen kedves klímavédelemről, a globális klímaváltozás megoldandó gondjairól beszélt.

A Miamiban tartott rendezvényen kampányolt először Clinton mellett Al Gore, aki Bill Clinton elnöksége idején alelnöke volt az Egyesült Államoknak, majd amikor George W. Bushsal szemben alulmaradt az elnökségért folytatott küzdelemben, visszavonult a politikától. Azóta környezetvédőként szerzett magának hírnevet.

Al Gore a kampánygyűlésen azt hangoztatta, hogy Hillary Clinton az az ember, aki képes megoldani az Egyesült Államok első számú gondját, a klímaválságot. Szót ejtett arról, hogy szerinte Donald Trump "klímakatasztrófába" sodorja Amerikát, ámbátor azt nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol. Al Gore arról is beszélt, hogy minden egyes ember voksa rendkívül fontos, mert a verseny nagyon szoros. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy amikor 2000-ben Bush és ő volt a két elnökjelölt, akkor is szoros volt a verseny, sokan már neki gratuláltak, pedig a végén George W. Bush lett a győztes. Majd hangsúlyozta: nem szeretné, hogy ilyesmi még egyszer előfordulhasson.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×