Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

A magyarok látják a legsötétebben a Brexit hatásait

Az uniós országokban 58 százaléknyian vélik úgy, hogy az Európai Unió szempontjából az angolok kilépése rossz döntés volt, és csaknem ugyanennyien állítják, hogy ez Nagy-Britanniára nézve kedvezőtlen, 50 százalék szerint pedig a saját országukra vonatkozóan negatív. A magyarok 49 százaléka tartja a Brexit-et kedvezőtlennek az angolokra nézve és sokan, 63 százaléknyian pedig az unió jövőjét tekintve értékelik kritikusan – derül ki az Ipsos legfrissebb felmérésének eredményeiből.

 Az Ipsos 16 országban végzett felmérése bepillantást nyújt abba, miként reagáltak a Brexitre más országok, s hogy mi következik most Nagy-Britannia és az EU számára. A nemzetközi online közvélemény-kutatás Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és hét nem uniós ország (Ausztrália, Dél-Afrika, India, Japán, Kanada, Oroszország és USA) 65 év alatti felnőtt lakosa körében készült közel 13 ezer fő megkérdezésével. Mi, magyarok gondoljuk leginkább, hogy negatívan érinti a Brexit az Európai Uniót.

Az uniós országokban 58 százaléknyian vélik úgy, hogy az Európai Unió szempontjából az angolok kilépése rossz döntés volt, csaknem ugyanennyien, 55 százaléknyian állítják, hogy ez Nagy-Britanniára nézve kedvezőtlen, 50 százalék szerint a saját országukra vonatkozóan negatív. A magyarok válaszai két megközelítésben eltérők: az átlagnál kevesebben, 49 százaléknyian tartják a Brexitet kedvezőtlennek az angolokra nézve és sokan, 63 százaléknyian az unió jövőjét tekintve értékelik kritikusan. A magyarok fele is úgy látja, hogy országunk szempontjából ez egy negatív végeredménnyel járó népszavazás volt. Az unión kívüli országok lakossága kevésbé érzékeli ennek a lépésnek a negatív hatását.

Az uniós tagállamokban a válaszadók 39 százaléka szomorú a britek távozása miatt, s 13 százaléknyian örülnek ennek. Svédország polgárai a legelkeseredettebbek (48%), s a franciák a legkevésbé (25%). A magyarok 40 százalékát töri le a változás híre, míg 8 százaléknyian üdvözölték a Brexitet.

Az EU-tagállamokban 53 százaléknyian állítják, hogy a Brexit negatív hatást gyakorol majd az Unió gazdaságára, 54% szerint így gyengébb lesz az Unió egésze, míg 47 százalék szerint a kilépés következtében csökken az uniós befolyás a világban. A magyarok sokkal pesszimistábbak a Brexit hatásait illetően: 72 százalékuk szerint visszaveti az Unió gazdasági pozícióit, 62 százalék ítéli meg úgy, hogy az angolok távozásával gyengül az EU, s 66 százalék van azon a véleményen, hogy csökken az unió befolyása a nemzetközi folyamatokra.

A dominóhatástól való félelem a népszavazás előtt 48 százalékos volt az EU tagállamokban, míg azt követően kevesebben, 41 százaléknyian félnek további kilépésektől. A brit referendumot megelőzően a magyarok 55 százaléka gondolta, hogy a Brexitnek tovagyűrűző hatása lesz, a döntés után azonban már csupán 40 százaléknyian tartanak ettől.

Annak hatására, hogy az angolok elhagyják az EU-t, a tagállamok polgárainak 26 százaléka kevésbé választaná úti célként Nagy-Britanniát, a magyarok körében ez az arány 20 százalék.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×