Infostart.hu
eur:
387.4
usd:
333.68
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra

Éles német bírálatok Angela Merkelnek

Élesen bírálták a hét végén Angela Merkel német kancellárt a szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki és kormánypárti oldaláról is a menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás miatt.

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unión (CDU) kívül a Bundestag valamennyi pártja jelezte fenntartásait a EU-Törökország megállapodással szemben.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ugyan nem ellenzi a tárgyalásokat Törökországgal, de "veszélyes függő viszonyba kerülni Ankarával", és a "nem szabad reagálni a fenyegetésekre".

Úgy vélte, az EU-Törökország megállapodás hozzájárult az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt megerősödéséhez, pedig nem is a menekültválság közös kezeléséről között egyezség miatt csökken a Németországba érkező menedékkérők száma, hanem a balkáni migrációs útvonal lezárása miatt.

"A munkát mások végezték el, kizárólag Ausztria és a balkáni országok döntéseiből profitálunk" - mondta Horst Seehofer. Hozzátette, hogy Bajorország akár rendőrökkel is kész segíteni Ausztriának az osztrák-olasz határon fekvő Brenner-hágó biztosításában, hogy semmiképpen ne ismétlődjék meg a tavalyi menekülthullám.

Hasonlóan vélekedett Sigmar Gabriel alkancellár, a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) elnöke a Der Spiegel című hírmagazin hét végi számában megjelent interjúban, amelyben kiemelte, hogy "legjobb esetben is csak az igazság fele" az, hogy az EU-Törökország megállapodás miatt apad a menekülthullám.

A menedékkérők száma azért csökken, mert "lezárták az utat a Balkánon, Törökország pedig gondoskodik arról, hogy kevés hajó induljon el a tengeren" menedékkérőkkel Görögország felé. A csökkenés oka "úgyszólván Orbán és Erdogan kombinációja", amely azonban az utóbbi napok folyamatai alapján "nagyon csalóka fordulatot" idézett elő - mondta Sigmar Gabriel.

Pártja egyik alelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel a Welt am Sonntagnak azt mondta: az SPD elvárja a kancellártól, hogy "ne lapítson Erdogan előtt", hanem tartassa be a megállapodás előírásait. Hangsúlyozta: nem szabad "engedményt adni az európai értékekből", és "a kancellár felelőssége, hogy a megállapodás működjön".

Hozzátette, hogy Angela Merkel "menekültpolitikája központi tartóoszlopává tette a Törökországgal kötött megállapodást", amely az SPD számára mindig is csak egy alkotóeleme volt a menekülést kiváltó okok megszüntetésére összpontosító szélesebb körű politikának.

A CDU/CSU mindig is ellenezte Törökország uniós tagságát, Angela Merkel és társai "kiszorították Törökországot és megtorpedózták közeledését", most azonban a kancellár "meghajolt Erdogan előtt", ezért súlyos nyomás alá kerül saját pártjában, ha összeomlik a megállapodás - mondta az SPD-s politikus.

Visszafogottabban fogalmazott az SPD legnépszerűbb politikusa, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, aki a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelent interjúban azt mondta, hogy "most a török térfélen van a labda, Ankarának kell megmondania, hogy miként tervezi rendezni a nyitott kérdéseket".

A Bundestag ellenzéki pártjai viszont élesen bírálták a kancellárt. A Zöldek egyik társelnöke, Cem Ödzemir a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a megállapodás zsarolhatóvá tette az EU-t, és ezért Angela Merkelt terheli a "felelősség meghatározó része".

A nagyobbik ellenzéki párt, a Baloldal társ-frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: nagyon reméli, hogy összeomlik az EU-Törökország megállapodás. Az összeomlás "természetesen Merkel kudarca" lenne, és megmutatná, hogy "végzetes politikájával elszigetelte magát Európában".

Sahra Wagenknecht hozzátette: Recep Tayyip Erdogan török államfő Angela Merkel miatt érzi úgy, hogy annyira megerősödött, hogy "megtiporhatja az emberi jogokat és fokozatosan iszlamista diktatúrává alakíthatja át Törökországot".

A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. A vízummentességhez a török félnek 72 feltételt kell teljesítenie. Hiányosságok a többi között a terrorizmus elleni fellépés szabályozásában mutatkoznak, Recep Tayyip Erdogan azonban május elején bejelentette, hogy szó sem lehet a terrorizmus elleni harcra vonatkozó török törvény módosításáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×