A felperesek a 19. század óta hatályos vonatkozó törvény miatt fordultak a bírósághoz, mivel szexistának és elavultnak tartják. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a jogszabály megfelel az alkotmánynak.

Külön határozatában alkotmányellenesnek minősített viszont a testület egy másik 19. századi jogszabályt, amely értelmében egy elvált nőnek félévet kellett várnia az újraházasodás előtt. A bírák azonban nem nyilvánították semmisnek a jogszabályt, csupán 100 napra csökkentették a tilalmat.

A családnévre vonatkozó törvény még a japán feudalizmus korából ered, amikor a nők és a gyermekek a családfő teljes ellenőrzése alatt álltak. Az 1898-ból származó jogszabályt öt nő támadta meg peres úton, arra hivatkozva, hogy az sérti a nemek alkotmányban is rögzített egyenlőségét és a házastársak állampolgári jogait.

Számos japán nő szeretné a kötelező közös névhasználat eltörlését, s bár a törvény nem írja elő, hogy a párnak melyik fél nevét kell viselnie, az esetek 96 százalékában a feleség veszi fel a férj nevét. Egy régi hagyománynak megfelelően azokban a családokban, ahol a feleség családjában nincsen férfi örökös, egyes férfiak a feleségük családnevét veszik fel.

A gyakorlatban sok nő munkahelyén leánykori nevét használja, és csak a közigazgatási ügyekben alkalmazza férje felvett nevét.

A legfelső bíróság döntése azt jelenti, hogy azok a párok, amelyek meg akarják őrizni saját családnevüket, lemondanak a formális házasságkötésről, ez esetben viszont számos bonyodalommal kerülhetnek szembe például öröklési vagy gyermekfelügyeleti ügyekben.

A változtatás ellenzői azt hangoztatták, hogy a kért törvénymódosítás úgymond gyengítené a családot és veszélyeztetné a társadalmat.

Szuga Josihide kormányszóvivő úgy vélte, hogy a bíróság összességében elfogadta a kormány érveit. Az újraházasodásra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kabinet hamarosan intézkedik a családjogi törvény módosítása érdekében. A bíróság szerint a 100 napnál hosszabb újraházasodási tilalom sértené az alkotmányt, mert a jelenlegi orvosi és tudományos eljárásokkal gyorsan és világosan megállapítható, ki a válás után született gyermek apja.

A szóvivő sajnálkozását fejezte ki, hogy egyes bírák továbbra is elutasítják a tilalom eltörlését, és felszólította a parlamentet, hogy módosítsa a jogszabályt, a közigazgatási szerveket pedig arra, hogy engedélyezzék a nők újraházasodását, ha hivatalosan igazolni tudják, hogy nem várandósak.

Egyes nyugati országokban is voltak nemrégiben még hasonló jogszabályok. Franciaországban például csak 2004-ben érvénytelenítették azt a törvényt, amely értelmében a nő a válás után 300 napig nem mehetett újra férjhez.