Stoltenberg elmondta, hogy a döntéssel megkezdődhetnek a tárgyalások az egykori jugoszláv tagköztársaság belépéséről.

"Ez csak az út kezdete. Montenegrónak folytatnia kell az intenzív reformokat, például a korrupció elleni harc terén, továbbá meg kell erősítenie a NATO-csatlakozás folyamatának társadalmi támogatottságát" - fogalmazott a főtitkár.

Igor Luksic montenegrói külügyminiszter üdvözölte a döntést. "Nagy nap ez az országom számára, amely kiérdemelte ezt" - mondta. Luksic egyben minden NATO-tagországot meghívott az ország függetlenségének jövő májusban tartandó, tizedik évfordulós ünnepségeire.

A hidegháború vége óta a NATO - Egyesült Államok vezette - katonai tömbje Oroszország tiltakozása ellenére 12 új taggal bővült, elsősorban a közép- és kelet-európai volt szocialista országok csatlakozásával. A szövetséghez legutóbb, 2009-ben Horvátország és Albánia csatlakozott.

Oroszország számos alkalommal tiltakozott a mintegy 600 ezer lakosú délszláv állam NATO-felvétele ellen, amelyet Szergej Lavrov külügyminiszter kifejezetten provokációnak nevezett. "Ez a fajta kezdeményezés a konfrontáció veszélyét hordozza magában. Akadályozza a béke és a stabilitás fenntartását a Balkánon és Európában általában, s jellegénél fogva tovább bonyolítja Oroszország és a NATO már amúgy is bonyolult viszonyát" - fogalmazott a múlt héten Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő. Egyúttal figyelmeztette a podgoricai kormányt a montenegrói csatlakozás "lehetséges következményeire". Andrej Kelin, az orosz külügyi tárca egyik illetékese azt is megkérdőjelezte, hogy a mindössze 2000 katonával rendelkező Montenegró milyen plusz biztonságot adhat a NATO-nak.

Montenegró még 2003-ban, a Szerbiával közös jugoszláv konföderáció tagjaként csatlakozott a NATO békepartnerségi programjához. Függetlenségének 2006-os kikiáltását követően megerősítette részvételét a programban, majd 2009-ben úgynevezett cselekvési tervet kapott Brüsszeltől a NATO-csatlakozási feltételek teljesítésének segítésére.