eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Párizsban meghosszabbították a rendkívüli állapotot

A francia képviselők jóváhagyták a múlt heti 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes törvénycsomagot a további módosító indítványok megvitatása után, délután óriási többséggel - 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők.

A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. A merényletek elkövetése óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását este 8 és reggel 6 óra között. Az érintetteknek naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehet tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak".

A házi őrizetben lévő embereknek bevonják az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is fel lehet oszlatni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.

A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel.

Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×