Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
NEW YORK, NEW YORK - SEPTEMBER 25: Bill Clinton speaks onstage during the Clinton Global Initiative 2025 Annual Meeting at New York Hilton Midtown on September 25, 2025 in New York City.  (Photo by JP Yim/Getty Images for New York Hilton Midtown)
Nyitókép: JP Yim

Bill Clinton vészjósló üzenete szerint ez most történelmi pillanat

A korábbi amerikai elnök azt üzente, „soha nem gondolta volna, hogy Amerikában ilyen szörnyűségek megtörténhetnek”. Úgy érzi, történelmi pillanatokat él meg az ország Renee Good és Alex Pretti lelövése után.

„Életünk során csupán néhány olyan pillanat van, amikor döntéseink és cselekedeteink meghatározzák a következő évek történelmét. Ez egy ilyen pillanat. Ha 250 év után feladjuk szabadságunkat, lehet, hogy soha többé nem kapjuk vissza” – posztolta hétfőn az X-en Bill Clinton. A korábbi amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a minneapolisi eseményeket, és egyenes azt írja, soha nem gondolta volna, hogy Amerikában ilyen szörnyűségek megtörténhetnek – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.

„Embereket hurcoltak el otthonaikból, gyerekeket is beleértve. Békés tüntetőket letartóztattak, megvertek, könnygázzal támadtak meg, és ami a legfájdalmasabb, Renee Good és Alex Pretti esetében lelőtték és megölték őket” – emlékeztet a volt elnök.

„Mindez elfogadhatatlan és el kellett volna kerülni. A helyzetet tovább rontja, hogy

a felelősök minden alkalommal hazudtak nekünk, és azt mondták, ne higgyünk a saját szemünknek”

– fogalmazott Bill Clinton, a két tragédiáról keringő, tízmilliók által látott videófelvételekre utalva.

A volt demokrata elnök hozzátette, hogy szerinte „mindannyiunk feladata, hogy kiálljunk, hangot adjunk véleményünknek, és megmutassuk, hogy nemzetünk még mindig a népé.”

A Clinton által meg is nevezett két áldozatot szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban, ahol az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a tüntetések. Január 7-én a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) egyik ügynöke lőtt le egy 37 éves nőt, Renee Nicole Goodot.

A szövetségi hatóságok szerint a nő szándékosan ráhajtott az ügynökökre, hogy elgázolja őket, de a szemtanúk és a helyszíni videófelvételek szerint éppen menekülni próbált, amikor az egyik ügynök három lövést adott le az autójára.

Január 24-én a 37 éves Alex Prettit szintén a határőrség ügynökei lőtték le, miután földre teperték. A kórházi ápolóként dolgozó férfi egy másik tiltakozó segítségére sietett, de az ICE azt állította, hogy fegyverrel közelített, és meg akarta támadni az ügynököket. Az esetről készült felvételek és két szemtanú vallomása viszont nem ezt a magyarázatot erősíti meg. A minnesotai hatóságok később azt is cáfolták, hogy a szövetségi akció eredeti célpontjának jelentős bűnügyi múltja lett volna.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×