Energiaszuverenitás nincs, pedig igény mutatkozna rá; ezzel a felütéssel kezdte előadását Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Úgy folytatta: nem lett volna rossz ötlet Európában a dekarbonizáció, ha ehhez a feltételek is rendelkezésre állnak.

„Sem Magyarország, sem Európa azonban nem bővelkedik energiahordozókban. A fogyasztás több mint 90 százaléka a kontinensen kőolajból és földgázból is importból van. (...) Az energiaszuverenitás szempontjából a kulcsfontosságú mutató, az energiaimport-függőség alig változott; 2019 és 2024 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mentünk le” – hangsúlyozta.

Hernádi Zsolt azt mondta, csak függőségváltás történt,

nem épített ki Európa új kapacitásokat, egyedül Norvégia önellátó energiából,

de a skandináv ország nem is tagja az EU-nak. Mindezt tetézi az az óriási probléma, hogy Európa eközben elképesztő mértékben veszíti el a versenyképességét – emelte ki az elnök-vezérigazgató.

„Először is azt ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy az orosz fosszilis függőséget – ami politikai célja volt az Európai Uniónak és az észak-atlanti országoknak, az EU lecserélte amerikai függőségre, nevén nevezhetjük ezt, mondjuk ki, nem kell politikailag korrektek lenni, ez történt az utóbbi időszakban! 2024-ben az Európai Unió több mint 100 milliárd köbméter folyékony földgázt, azaz LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ez rövid távon növelte az ellátásbiztonságot, tény és való, hiszen a kieső vezetékek, kapacitások helyett bejöttek, de Németország például abszolút nem volt erre felkészülve, ott nem volt LNG kitárolására alkalmas terminál, hiszen ott voltak a csővezetékek, amelyek folyamatosan biztosították a gázellátást Németország számára. Őrült erővel elkezdték fejleszteni. Vigyázat! 2019 környékén az európai LNG-kitermelő kapacitások 25 százaléka volt leterhelve, mert nem kellett. Most hirtelen megnőtt rá az igény, őrült befektetések kezdődtek el” – vázolta.

Szerinte a valóság az, hogy az Európai Unió éves gázigénye 330 milliárd köbméternyi földgáz, és ezen belül az LNG-nek a részesedése nagyon gyorsan elkezdett növekedni, és nagyon gyorsan elérte a 37 százalékot.

„Mi is történt közben? Leváltak az európai országok az orosz földgázról, hirtelen szükség lett az LNG-re, őrülten elkezdett mindenki LNG-beruházásokat csinálni, és szép csöndesen az Egyesült Államok legnagyobb exportpiaca az Európai Unió lett” – vázolta.

Hernádi Zsolt elmondta még, hogy

míg a fosszilis energiahordozókat tekintve az Egyesült Államok felé nőtt Európa függősége, addig a megújulókban Kína jár az élen,

vagyis ebben a szegmensben egyre inkább a kelet-ázsiai országtól függ szinte az egész kontinens – összegezte a Mol elnök-vezérigazgatója.