Infostart.hu
eur:
364.91
usd:
324.88
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Hat nyugati ország támogatja a líbiai nemzeti egységkormányt

Hat nyugati hatalom támogatásáról biztosította közös közleményében a líbiai egységkormányt, amelyet az előző nap jelentett be az ENSZ líbiai különmegbízottja. A világszervezet Biztonsági Tanácsa (BT) a kabinet mihamarabbi felállását sürgette.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország által szombatra virradó éjjel kiadott közleményben az áll: a nemzetközi közösség kiáll a líbiai kabinet mellett, és "ki fogja rekeszteni azokat, akik nem tartják tiszteletben" az egységkormány felállítására vonatkozó megállapodást.

A hat ország egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a kormány felállításának halogatása "a líbiai emberek szenvedéseinek meghosszabbításával járna, és a káoszból hasznot húzni akaró terroristáknak kedvezne". A közlemény leszögezte továbbá, hogy fegyvereket csak az ENSZ által javasolt kormány kérésére szabad bevinni Líbiába.

Az ENSZ BT helyi idő szerint pénteken egyhangú nyilatkozatában a kormány mihamarabbi felállását sürgette, és arra szólította fel az összes érdekelt líbiai csoport, hogy mihamarabb léptessék életbe az egységkormány megalakításáról szóló megállapodást.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a nap folyamán gratulált az egyezséghez, és annak mihamarabbi megvalósítását sürgette.

Bernardino León, az ENSZ líbiai különmegbízottja egy nappal korábban közölte, hogy a szembenálló líbiai csoportok képviselői a Marokkóban hónapok óta folyó béketárgyalások során megállapodtak egy nemzeti egységkormány felállításáról. Mindazonáltal a kabinet hivatalba lépéséhez mindkét rivális líbiai parlamentnek is el kell fogadnia azt, az azonban egyelőre nem világos, hogy a fővárost, Tripolit kézben tartó iszlamista fegyveresek által létrehozott, nemzetközileg el nem ismert törvényhozás, az Általános Nemzeti Kongresszus (CGN) is áldását adja-e a kabinetre, jóllehet a kormány soraiban a CGN emberei is ott vannak.

Az egymással harcoló líbiai frakciók egy hónappal ezelőtt jutottak egyezségre a megbékélés főbb kérdéseiről az országban dúló politikai és fegyveres konfliktus lezárását célzó, az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalásokon. A líbiai felek - az ENSZ több hónapos közvetítése nyomán - ezt megelőzően júliusban parafáltak egy megbékélési megállapodást Marokkóban, amelyet azonban nem írtak alá az Általános Nemzeti Kongresszus képviselői.

Az észak-afrikai országban a korábbi diktátor, Moammer Kadhafi 2011 augusztusi meggyilkolása után hatalmi vákuum alakult ki. Jelenleg két kormány és két parlament működik Líbiában, több fegyveres csoport harcol egymás ellen a területek és gazdasági források ellenőrzéséért, és egyes városokban megvetette a lábát az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet is.

Az egyik kormány a fővárosban működik, a Fadzsr Líbia iszlamista fegyveres szövetség vezetésével, amely tavaly augusztusban foglalta el Tripolit, és önhatalmúlag kormányt alakított. A nemzetközi közösség által elismert törvényhozás és kormány székhelye a kelet-líbiai Tobrukban van. Ugyanakkor az ország egy jelentős részére nem terjed ki e két kormány hatalma sem, s Líbia partszakaszának egy részét szélsőséges erők ellenőrzik.

Megfigyelők szerint a Földközi-tengeri menekültválság kialakulásához nagyban hozzájárult a líbiai politikai vákuum és az országban uralkodó káosz.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×