A verseny "nyitott a lehetséges koalíciós partnerek és a következő kormány összetétele tekintetében, de nem az a végrehajtandó reformok terén" - mutatott rá Dimitri A. Szotiropulosz, az Athéni Egyetem politikatudományi adjunktusa.

A legtöbb közvélemény-kutatás szerint a legutóbbi választásokon győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) és a konzervatív jobbközép Új Demokrácia (ND) fej-fej melletti küzdelmére lehet számítani. Az Alco közvélemény-kutató cég által végzett és csütörtökön közzétett felmérés szerint előbbi a voksok 25,3 százalékát, míg utóbbi 25 százalékát fogja megkapni, a harmadik helyre pedig a szélsőjobboldali Arany Hajnal esélyes, és akár a szavazatok 7 százalékát is begyűjtheti.

A két fő rivális párt már világossá tette, hogy teljes mértékben tartani fogja magát a többek között a nyugdíjak csökkentését és az adók emelését előirányzó megszorítócsomaghoz, és csak a részletekről, például a munkapiac liberalizációjának kérdéséről vélekednek másképp.

A Sziriza élén álló Alekszisz Ciprasz volt kormányfő a szorosnak jósolt küzdelem ellenére biztos a győzelmében, sőt szerinte az "abszolút többség is teljes mértékben elérhető cél". Ha ez mégsem sikerülne, akkor korábbi nyilatkozatai szerint az Új Demokráciával nem, viszont a görög politikai életet évtizedeken át uraló szocialista PASZOK-kal már hajlandó lenne közösen kormányozni.

Vasárnap hat éven belül már az ötödik alkalommal várják az urnákhoz a görög választópolgárokat. Legutóbb januárban voltak parlamenti választások, amelyeket a Sziriza a voksok 36 százalékával fölényesen megnyert. A szélsőbaloldali párt azzal az ígéretével vívta ki a görögök rokonszenvét, hogy hatalomra kerülésekor véget vet az országot megfojtó szigorú takarékossági programnak. A nemzetközi hitelezőkkel hónapokon át folytatott tárgyalások után azonban Ciprasz végül egy a korábbiaknál is keményebb megszorítási- és reformcsomagra bólintott rá az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb, három évre szóló, 86 milliárd eurós (mintegy 26 ezer milliárd forintos) mentőcsomagjáért cserébe. A 41 éves Ciprasz pálfordulása a Sziriza számos tagjából nemtetszést váltott ki, és végül pártszakadáshoz vezetett: a tömörülés 149 képviselőjének nagyjából ötöde távozott, és megalakította a Népi Egységet Panajótisz Lafazanisz, a Ciprasz-kormány volt energiaügyi minisztere vezetésével. Ciprasz a fejlemény nyomán augusztus 20-án lemondott, és szabaddá tette az utat az előre hozott választások előtt.

A Sziriza számos híve is csalódott Cipraszban, aki annak ellenére hódolt be a hitelezőknek, hogy a lakosság előzőleg - egy július 5-én megtartott - népszavazáson elutasította az újabb megszorításokat.

"Mi értelme van megint visszamenni a szavazófülkébe? Senki nem bízik többé senkiben" - panaszolta egy 49 éves asszony, aki jelenleg dadaként dolgozik. Mint mondta, 2009 óta négy különböző pártra szavazott már, és még mindig nem döntötte el, kire adja voksát szeptember 20-án. "Õk mind hazudtak nekünk, és semmi nem változott, még mindig szörnyű a helyzet" - hangsúlyozta.

Evangelosz Meimarakisz, az Új Demokrácia vezetője szerint azért érdemes pártjára szavazni, mert az a "még több kísérletezés" helyett "stabilitást" jelent. "Mi azt fogjuk tenni, amire a munkahelyekhez, a munkahelyekhez, a munkahelyekhez van szükség" - mondta a 62 éves politikus csütörtökön késő este Athénban mintegy 5 ezer támogatója előtt.

A kormányalakítást Görögországban megkönnyíti az a szabályozás, amely szerint a választásokon a legtöbb szavazatot begyűjtő pártot 50 extra mandátummal jutalmazzák a 300 fős parlamentben. Ha az előrejelzések beigazolódnak, akkor viszont ez sem lesz elég ahhoz, hogy többségi kormány alakuljon (ehhez legalább a voksok 38 százaléka kellene), vagyis a győztesnek muszáj lesz majd szövetségest keresnie a kisebb pártok közül. Megfigyelők szerint egy erősen széttöredezett parlament áll majd fel, hiszen akár kilenc párt is átlépheti a törvényhozásba jutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt. Esélye van erre a Sziriziból kivált és a megszorításokat elutasító Népi Egységnek is, ám bizonytalan a sorsa e téren a Sziriza eddigi koalíciós partnerének, a jobboldali Független Görögöknek (ANEL).