Miután az alsóház júliusban már megszavazta azokat, a felsőházi jóváhagyással elhárul az akadály a törvények életbe lépése előtt.

Baloldali ellenzék honatyák az utóbbi napokban részben adminisztratív eszközökkel, részben a felsőházi munka fizikai akadályozásával próbálták meggátolni, hogy a kormánypártok elfogadják a rendelkezéseket, amely ellen Tokióban az egész héten békeaktivisták tízezrei tüntettek. A szervezők szerint a szombat hajnalba nyúló felsőházi szavazás alatt több mint 40 ezren tiltakoztak a törvényhozás épülete előtt, és más városokban is sokan vonultak utcára.

A közvélemény többsége felmérések szerint elutasítja a reformokat. Kína korábban élesen bírálta a törvényeket, az Egyesült Államok azonban erősen támogatja azokat.

A törvények - szakítva a második világháború óta élő tabuval és újraértelmezve a japán "békealkotmány" szövegét - rendkívül erős korlátozásokkal ugyan, de lehetővé tennék japán katonák külföldi bevetését, amennyiben ez Japán szövetségeseinek védelmében, az országra leselkedő közvetlen veszély esetén történik.

A törvénycsomag engedélyei, hogy a japán katonák szükség esetén fegyvert használjanak külföldi fegyveres erők tagjainak védelmében, aminek következtében Japán nagyobb szerepet vállalhat az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Korábban egyes szakmai körökből bírálatok érték a japán békefenntartók bevetésének létjogosultságát, amiért gyakorlatilag nem használhatták fegyverüket.

A jogszabályok lehetővé teszik továbbá, hogy a japán haderő logisztikai támogatást nyújtson az ENSZ Alapokmány értelmében, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető helyzetben eljáró külföldi csapatoknak. Ezt ugyanakkor nem tehetik közvetlenül a konfliktusövezetben, csak azon kívül, és ott is csak a japán parlament jóváhagyásával.

Az Abe Sindzó konzervatív kormányfő egyik fő politikai célkitűzésének számító törvénycsomag megfigyelők szerint jelképes fordulópontot jelent a második világháború utáni japán védelmi politikában, bár gyakorlati hatása vélhetően nem lesz különösebben jelentős.

A reform támogatói azzal érveltek, hogy elkerülhetetlen Japán eddig passzív biztonságpolitikájának átalakítása, mivel Kína felemelkedése és a kelet-ázsiai térség ezzel összefüggő, növekvő feszültségei, valamint Észak-Korea atomprogramja egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a szigetországra nézve, miközben Tokió egyetlen formális szövetségese, az Egyesült Államok egyre kevésbé hajlandó egymagában ellátni a szigetország védelmét.

Baloldali aktivisták ezzel szemben úgy vélték, a törvények alkotmánysértőek és veszélyes precedenst teremthetnek. Szerintük azok homályos megfogalmazásaik miatt még úgy is túl veszélyes jogkört adnak a kormány kezébe, hogy a külföldi bevetésekbe a parlamentnek is lesz beleszólása.

"Aggódom, hogy a fiam bele fog keveredni egy amerikai háborúba" - mondta egy katona édesanyja a törvények elleni tüntetésen a Kyodo hírügynökségnek.

Az is visszatetszést keltett, hogy a kormány az alkotmány formális átértelmezésével terjesztette be a jogszabályokat, amelyek számos jogtudós szerint sértik az alaptörvényt.

Megfigyelők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kiterjedt társadalmi ellenkezés vélhetően erős korlátot jelent majd a kormány számára az új törvények alkalmazását illetően.