A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű.

A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás.
"A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind" - húzta alá.

Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon.

"Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült" - hangoztatta.

A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli.

"Korai lett volna, ha a tanács ma erről dönt, ugyanakkor a tagországok nagy többsége elvben elkötelezte magát további 120 ezer védelemre szoruló ember áttelepítése mellett a nagy migrációs beáramlásnak kitett tagállamokból" - húzta alá a luxemburgi miniszter.

Ismertette, hogy nagyobb támogatást kap majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy elfogadható feltételeket tudjon biztosítani a Szíriával szomszédos országok menekülttáboraiban élőknek, Norvégia pedig nemzetközi donorkonferencia szervezését is vállalta.

Jean Asselborn arra is kitért, hogy a belügyminiszterek hivatalosan elfogadták az előző, negyvenezer menekült önkéntes felajánlások alapján való áttelepítésére vonatkozó javaslatot, és hiába nincs még meg mind a 40 ezer fő számára a felajánlás, a művelet a már elfogadott számokkal elindulhat. Júliusban valamivel több mint 32 ezer menekült áttelepítéséről sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. A luxemburgi elnökség célja, hogy még az idén teljesüljön a negyvenezer fő befogadására vonatkozó felajánlás. Az áttelepítést 2017 nyaráig kell megvalósítani.

Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt.

A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.

A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia.

A tanácsülésen elnöklő Asselborn külön kitért Görögország helyzetére, mondván: Athén európai kihívással néz szembe, a migránsok érkezésének közvetlen frontvonalában van, és támogatják, hogy javítani tudja külső határai védelmének hatékonyságát, valamint egész menekültrendszerét és befogadóképességét.

A luxemburgi bevándorlási miniszter arra is kitért, hogy aktívan támogatni kell a nyugat-balkáni államokat, valamint, hogy Törökország elsőrendű fontosságú partner ebben a kérdésben, és a többi érintett, unión kívüli országgal is meg kell erősíteni az együttműködést.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fontosságára emlékeztetett a válság kezelésében. Mint mondta: szolidárisnak kell lenni Görögországgal, Oroszországgal és Magyarországgal, javítani kell a határok ellenőrzését és a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatását is.

"Ez közös európai cselekvést, fenntartható megoldást kíván" - mondta a migrációs válságról a volt holland külügyminiszter. Felhívta a figyelmet: arra is fel kell készülni, hogy közeleg a tél.

"Teljesítenünk kell kötelességünket azokkal szemben, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, de azokkal szemben is, akik azt várják el, hogy jobban meg tudjuk védeni határainkat" - nyomatékosította Timmermans.

A politikus arra is kitért, hogy szerinte a menekültek befogadása is része kell legyen a megoldásnak, mert ennek révén kiiktathatók az embercsempészek, a menekültek nem adják el mindenüket, hogy kifizessék őket, és nem fulladnak bele a tengerbe vagy halnak meg úton Európa felé.

Dimitrisz Avramopulosz biztos úgy vélte, hogy a válság mindaddig tartani fog, amíg Európa szomszédsága lángokban áll. Mint mondta: ez a válság formálja történelmünket, kultúráink, társadalmaink jövőjét, és megmutatja, mennyire akarunk európaiak és egységesek lenni.

Arra reagálva, hogy több tagállam ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezetben, a biztos azt mondta: ez nem Schengen vége, mert ez a schengeni szabályok garantálta eszköztár egyik jogszerű eleme.