A Dublin III. rendelet kapcsán Nagy Boldizsár elmondta: ez egy európai uniós kötelezettség. Nagyon fontos, hogy a nemzetközi jog világa és az unió világa ebben a tekintetben különbözik. Egy nemzetközi szerződést bizonyos feltételek megléte esetén - például szükséghelyzetben - fel lehet függeszteni. Ezzel szemben az Európai Unió rendeletét, annak alkalmazását nem lehet felfüggeszteni, az olyan, mint ha egy törvényt akarnánk felfüggeszteni. A rendelet minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, és a nemzeti törvények felett áll, nem lehet azokat felfüggeszteni - hangsúlyozta a nemzetközi jogász.

A felfüggesztés sok hátránnyal jár. Ha valaki úgy dönt, hogy nem tartja be a törvényt, megbüntethetik. Ez az Európai Unión belül úgy néz ki, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak, ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, és ha az ország nem tér vissza a kötelezettség teljesítéséhez, akkor napi büntetést szab ki. Másrészt társadalmon kívülinek tekintik, hiszen a közösség közös, általánosan elfogadott szabályait szándékosan megszegte - ismertette Nagy Boldizsár.

A nemzetközi jogász az ügy kapcsán kifejtette: nincs rá mentség, ugyanis tavaly a Dublin III. alatt 817 embert vettünk át, míg idén 600 fő alatt van a számuk. Tehát nincs arról szó, hogy tömegek jöttek volna vissza a Dublin III. alapján. Egyébként is ha valaki 5 hónapnál hosszabb ideig tartózkodott egy másik EU-államban, akkor Magyarország szabadul a felelősség alól, tehát nincs arról szó, hogy mindenkit vissza lehetne adni. Ez azzal jár, hogy ezek az emberek vagy egyáltalán nem jelentkeznek, vagy várnak öt hónapot, és csak azután jelentkeznek, így Magyarország már nem lesz felelős értük - közölte.

A Dublin rendelet átdolgozása előtt felvetette több állam, hogy legyen egy mechanizmus arra, hogy fel lehessen függeszteni azt, de ezt elutasította az államok többsége, így ez nem került be. Ehelyett bekerült egy cikk, amely a különösen nagy nyomásnak kitett államokra vonatkozik, és amely egyrészt jogokat, másrészt feladatokat ad neki.

Eszerint az olyan állam, amely fél attól, hogy különösen nagy nyomásnak lesz kitéve, vagy az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal így ítéli meg, akkor az országnak előzetes tervet kell készítenie, ha pedig már beállt a krízis, egy válságmenedzselő tervet kell készítenie, és ennek fejében a tanács fontolóra veszi a szolidaritási lépéseket - ismertette Nagy Boldizsár.

Ha tehát Magyarország jogtisztelő módon kívánt volna eljárni - ahogy a polgárai nyilván várják tőle -, akkor jeleznie kellett volna azt, hogy úgy látja, kibírhatatlan nyomásnak lesz kitéve, el kellene készítenie a válságmenedzselési terveket, egyeztetnie kellene a bizottsággal. Ha pedig ezt mindet megcselekedte, akkor remélheti, hogy segítséget kap - mondta a nemzetközi jogász.