"Ideje, hogy sürgősen a legmagasabb politikai szinten vitassuk meg Görögország helyzetét" - állapította meg Tusk.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a csütörtöki Eurogroup-értekezlet utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a görög vezetés a következő napokat felhasználja a megállapodáshoz szükséges, hiteles intézkedések elhatározására.

Lagarde korábban világossá tette, hogy Görögország nem kap türelmi időt június 30-ig esedékes tartozásának törlesztésére. Ez azt jelenti, hogy július 1-jétől Görögország az IMF-el szemben fizetésképtelennek minősül.

Hírügynökségi jelentések szerint Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter új javaslatokat terjesztett elő, de ezeket kollégái nem találták kielégítőnek. A Die Zeit című német lap pedig az röppentette fel, hogy az IMF részvétele nélkül az év végéig meghosszabbítják a mentőcsomagot.

Dijsselbloem már az ülés előtt azt mondta újságíróknak, hogy csekély a megállapodás esélye, noha a görögökkel tárgyalásban levő intézmények - az IMF, az EKB és az euróövezet többi országa - számos részterületen készek lennének engedményeket tenni. Cserébe viszont "rendbe kellene tenni" Görögországot.

Varufakisz a luxembourgi tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy a görög kormány "ismertetni fogja elképzeléseit". Varufakisz korábban többször úgy nyilatkozott, hogy nem tesznek új javaslatokat, már eddig is "kemény és embertelen" feltételeket vállaltak.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június végi végső határidőt szabott az Athén és hitelezői közötti megállapodásra az ország fizetőképességének fenntartását biztosító intézkedésekről.

Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt a második mentőcsomagból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát, ami a most hatályos mentőcsomag feltétele volt. Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat.

Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának - sőt, talán EU-tagságának is - a fenntarthatóságát.

A Barclays Bank elemzőrészlegének felmérése szerint a globális portfoliótőke-áramlás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi kötvénybefektetők fele még mindig bízik abban, hogy el lehet kerülni a Grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.

A Morgan Stanley szerint nagyon valószínű, hogy Görögország tőkekorlátozásokat léptet életbe, és Athénnak most már nem is arra a 7,2 milliárd euróra van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg, hanem egy újabb segélycsomagra. A 7,2 milliárd euró arra sem lenne elég, hogy az augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze.

Közben folytatódik a pénzek kivonása a görög bankokból. Januártól májusig 29,4 milliárd euró bankbetétet számoltak fel, így a betétek összege 128 milliárd euróra esett - közölte a görög központi bank. A roham azóta sem állt meg, becslések szerint csupán szerdán 900 millió eurót vettek ki a betétesek.