A kanadai Peter Douglas egyike annak a jó néhány - és egyre növekvő számú - külföldinek, akik a hatóságokat kijátszva a Szíriában és Irakban jelentős területeket ellenőrzése alá vonó és eközben tömegeket lemészárló Iszlám Állam (IÁ) elleni harcot választják.

"Harcolni akarok az Iszlám Állam ellen, még ha ez az utolsó dolog is, amit az életben csinálok" - jelentette ki a 66 éves Douglas, miközben felszállt arra a csónakra, amely a Tigris folyón keresztül Szíriába juttatja.

"Tisztában vagyok vele, hogy még tíz évem van a szellemi hanyatlásig vagy addig, míg nem kapok egy szélütést, és ezt az időt valami hasznos dologgal akarom eltölteni" - magyarázta a Vancouverből érkezett férfi, aki ugyanakkor beismerte, hogy a fegyverforgatás eddig nem szerepelt az általa végzett tevékenységek között.

A becslések szerint a nyugati országokból ezidáig néhány tucatnyian, köztük amerikaiak, kanadaiak, németek és britek csatlakoztak az Iszlám Állam ellen Észak-Szíriában harcoló kurdokhoz. A Népvédelmi Egységek (YPG) néven ismert szíriai kurd fegyveres csoport nem tett közzé hivatalos adatokat a külföldi "szabadságharcosok" számáról. Szakértők szerint nehéz is felbecsülni a létszámukat, ugyanakkor bizonyos, hogy nagyságrendileg messze elmarad azok táborától, akik 2012 óta mintegy 90 országból csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Utóbbiak számát az amerikai külügyminisztérium 16 ezerre becsüli. Washington már korábban is arra figyelmeztetett, hogy a Szíriában és Irakban tevékeny szélsőséges csoportok "példátlan mértékben" toboroznak a szent háborúhoz (dzsihád) külföldieket, akik egy új diaszpóra magját képezhetik és fenyegetést jelenthetnek az elkövetkező években.

Bár a nyugati kormányok szorosan figyelemmel kísérik a külföldön fegyvert forgató állampolgáraikat, az egyes nemzeti hatóságok eltérően kezelik az Iszlám Állam oldalán harcolókat, illetve azokat, akik a kurd erőkhöz csatlakoztak.

David Cameron brit kormányfő korábban világossá tette: alapvető különbség van a kurdokért és az Iszlám Államért harcolók között. A brit jogszabályok szerint nem minősül automatikusan bűncselekménynek a külföldi háborúban való részvétel, annak megítélése a körülményektől függ. Jamie Read és James Hughes a múlt hónapban tért vissza Angliába, miután több hónapon át harcoltak a YPG oldalán, szavaik szerint "humanitárius célból". Hazatérésük után nem indult eljárás ellenük. Mint mondták, a dzsihadisták kegyetlen mészárlásáról közzétett videók, illetve az Iszlám Állam és a kormányerők közé szorult szíriai civilek millióinak szenvedése vitte őket rá arra, hogy harcolni induljanak.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű londoni emigráns szervezet becslése szerint a szélsőséges szunnita csoport fél év alatt 1878 embert, főleg civileket mészárolt le Szíriában, a harcmezőktől távol. A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban több mint 200 ezren haltak meg.

"Azért mentünk oda, hogy segítsünk az ártatlan embereknek és támogassuk az YPG Iszlám Állam elleni harcát" - mondta a 26 éves Hughes, aki öt évet töltött a brit hadseregben.

"Meleg fogadtatásban volt részünk otthon. Mindenki hősnek gondolt minket. Büszkék voltak ránk. Több száz üzenetet kaptam olyan emberektől, akik csatlakozni akarnak a YPG-hez" - folytatta Hughes, majd hozzátette, tervei közé vette, hogy a következő hónapokban visszatér Szíriába.

Több más, kurdok mellé szegődött külföldi harcos ugyanakkor tart a hazájában rá váró jogi következményektől, így inkább igyekszik névtelen maradni. "Lehet, hogy összetűzésbe kerülnénk a kormányunkkal" - magyarázta egy név nélkül nyilatkozó amerikai veterán, aki mielőtt kiutazott volna Rojavába, a YPG által Szíriában ellenőrzött területre, gondoskodott arról, hogy egyetlen elintézetlen ügye se maradjon otthon.

Lorenzo Vidino, az olaszországi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének elemzője úgy látja, sok külföldi harcos azt állítja, hogy a jó ügy érdekében csatlakozik az Iszlám Állam elleni háborúhoz, miközben katonailag egyáltalán nem eredményes. Ennek hátterében szerinte az áll, hogy az IÁ toborzó gépezete sokkal hatékonyabban működik - ehhez elég csak a számokat megnézni.

A 49 éves Dean Parker azután indult Szíriába, hogy meglátta augusztusban az Iszlám Államnak a jazidi kisebbséget támadó villámhadjáratáról készült képsorokat. "Láttam a félelmet és a rémületet a gyerekek szemében, akik a kamerán keresztül néztek rám... Az életben soha semmi nem mozgatott még meg ennyire" - írta e-mailben, amelyet a közel-keleti országból küldött.

A 31 éves kanadai-izraeli állampolgár, Gill Rosenberg az izraeli közszolgálati rádiónak adott interjúban nemrég azt nyilatkozta, hogy humanitárius és ideológiai okokból állt a YPG oldalára. Van persze, akit teljesen más motivál. A 28 éves Jordan Matson amerikai veterán négy hónappal ezelőtt azért csatlakozott a YPG-hez, mert - mint fogalmazott - menekült a "polgári" lét elől, amelyet nem igazán szeret. "Itt ellenben mindennek van értelme" - mondta a Thomson Reuters Alapítványnak a kurd erők egyik bázisán, az északkelet-szíriai Derik nevű településtől nem messze.