Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Bush: "meglepett, hogy Szaddám Huszein nem hitt nekem"

George W. Bush volt amerikai elnök arra számított 2003-ban, amikor katonai akcióval fenyegette meg Irakot, hogy Szaddám Huszein diktátor majd elhagyja a közép-keleti országot.

Az Egyesült Államok 2001-től 2009-ig hivatalban lévő elnöke a CBS amerikai tévétársaságnak adott, vasárnap közzétett interjújában elárulta: meglepetésként érte, amikor megtudta, hogy Irak akkori vezetője nem vette komolyan Washington fenyegetését.

A diktátor az elfogását követően állítólag azt mondta az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik tisztségviselőjének, hogy egyszerűen nem hitte el, amit Bush mondott. A volt amerikai elnök az interjúban megjegyezte: értetlenül állt a dolog előtt. "Nem értem, hogy kételkedhetett a szavaimban" - fogalmazott.

Szaddám Huszein hatalmát 2003 tavaszán döntötte meg az Egyesült Államok szövetségeseivel, az ENSZ felhatalmazása nélkül indított háborúban. A diktátort később az új iraki hatóságok kivégezték. Washington katonai fellépését az iraki tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetéssel indokolta, de mint utólag kiderült, alaptalan volt az amerikaiak félelme. A háború Irakot egy máig tartó vallási és etnikai belső konfliktusba sodorta.

Bush az interjúban megerősítette, hogy nem bánja az iraki beavatkozást, úgy gondolja, ez volt a helyes döntés. "Amit sajnálok az az, hogy ismét felemelkedett egy erőszakos csoport. Ez az al-Kaida plusz" - fogalmazott Bush az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet iraki és szíriai előretörésére utalva. Hangsúlyozta: az IÁ-t le kell győzni. "Remélem, sikerülni fog. Remélem, működik a stratégia" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Újabb fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, amely márciusban hét ukrán pénzszállító elfogásával és több mint 27 milliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásával kezdődött. A Központi Nyomozó Főügyészség most hatályon kívül helyezte azt a korábbi határozatot, amellyel elutasították az ügyészségi nyomozás feltételezett befolyásolása miatt tett feljelentéseket. A döntés azért fontos, mert továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságok miért és kinek az utasítására léptek fel az ukrán pénzszállítókkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×