Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Vegyi fegyvert gyártottak a szerbek Boszniában?

A szerbek évtizedeken át sikeresen titkolták, hogy vegyi fegyvereket gyártottak a Bosznia-Hercegovinában található Mostar mellett - állítja az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyet részletesen ismertetett csütörtökön a Politika című belgrádi napilap.

A vegyifegyver-program felderítése a Balkánon címet viselő jelentés írója az 1991-95-ös délszláv háború idején igyekezett felderíteni azokat a vegyi fegyvereket Jugoszláviában, amelyeket tudomása szerint a Neretva folyó partján fekvő Mostarban állítottak elő. Kutatásait zágrábi forrásokra hivatkozva kezdte meg - olvasható a jelentésben.

A hírszerző úgy értékelte, hogy Jugoszláviának évtizedeken át volt védekezésre és támadásra is alkalmas vegyi fegyvere. Egy horvát védelmi minisztériumban dolgozó forrása arról is tájékoztatta, hogy Jugoszlávia 40 éven át - a nyilvánosságot kerülve - dolgozott azon a programon, amelynek eredményeként szarin ideggázt, gránátokat, rakétákat és bombákat állítottak elő.

A CIA ügynöke beszámolt arról is, hogy amikor ellátogatott a mostari helyszínre, az ott élők semmit sem tudtak a történtekről. A vegyifegyver-gyárban 16 doboznyi jegyzőkönyvet és más dokumentumot szedett össze, amellyel kapcsolatban jelentésében felvetette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a szerbek ennyi írott anyagot hagytak maguk mögött, amikor elhagyták a helyszínt.

A jelentés szerint Szerbia már 1991-ben le akarta zárni a programot, és 30 tonna szerint visszaszállított a szerbiai Lucaneba, ahol azt eredetileg is előállították. Az ügynök megállapította, hogy a szerbek elkezdték a gépek felszámolását is, de a háború kitörése miatt már nem volt idejük mindent elszállítani.

A CIA ügynöke macedón és szerb településeket is megemlít lehetséges vegyifegyver-gyártó helyszínekként, és kitér arra is, hogy Jugoszlávia miközben a vegyi fegyverek semlegesítéséről folytatott tárgyalásokat a nemzetközi hatalmakkal, még mindig dolgozott azok kifejlesztésén.

Nem ez az első alkalom, hogy Jugoszlávia vegyifegyver-előállítása szóba került, már közvetlenül a délszláv háború lezárása után is felröppentek erről szóló hírek. A térség sajtója azóta is foglalkozik időnként a témával, a legutóbb tavaly a Vecernji List című horvát napilapban jelentek meg arra vonatkozó találgatások, hogy a Mostarban előállított ideggázt valószínűleg arab országokba szállították, egyes feltételezések szerint pedig a szaringáz végül Szaddam Husszein iraki és Bassár el-Aszad szíriai elnök csapataihoz került.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Újabb fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, amely márciusban hét ukrán pénzszállító elfogásával és több mint 27 milliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásával kezdődött. A Központi Nyomozó Főügyészség most hatályon kívül helyezte azt a korábbi határozatot, amellyel elutasították az ügyészségi nyomozás feltételezett befolyásolása miatt tett feljelentéseket. A döntés azért fontos, mert továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságok miért és kinek az utasítására léptek fel az ukrán pénzszállítókkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×