A szankcióval sújthatók körének kiszélesítése mellett az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólítja, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács szerda éjjel arról is döntött, hogy megkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), függessze fel új oroszországi projektek finanszírozásának jóváhagyását, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgató tanácsában is koordinálják majd lépéseiket, hogy a pénzintézet ne finanszírozzon új oroszországi beruházásokat.

Az állam-, illetve kormányfők emlékeztettek, hogy zajlik a mélyreható, átfogó gazdasági szankciók előkészítése, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor hajlandóak újra asztalhoz ülni, hogy további büntetőintézkedésekről döntsenek.

Miután az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását, az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására, egyúttal kijelenti: a nemzetközi pénzügyi intézményektől is azt várja el, hogy egyetlen olyan projektet se finanszírozzanak, amely nyíltan vagy burkoltan a Krím jogellenes elcsatolásának elismerésével érne fel.

Mindemellett az Európai Tanács világossá teszi, hogy az EU elkötelezett az ukrán válság békés rendezése mellett, továbbá kész folytatni a háromoldalú megbeszéléseket Moszkvával és Kijevvel Ukrajna és az EU energiaellátásának biztosítása érdekében.

Szerdán napközben ötheti mélypontra gyengültek az orosz tőzsdemutatók arra az értesülésre, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői késő délután Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetésének a lehetőségéről tárgyalnak. A dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS-index 0,54 százalékkal 1345 pontra gyengült, a likvidebb rubelkereskedésű MICEX-tőzsdemutató 0,42 százalékkal 1470 pontra süllyedt közép-európai idő szerint 13 órakor.

Az uniós zárónyilatkozat Ukrajna mellett a közel-keleti helyzetre is kitér. Az Európai Tanács nagy aggodalommal követi az eseményeket, elítéli a gázai rakétatámadásokat, s hogy azok válogatás nélkül veszik célba a polgári lakosságot, ahogyan felszólítja Izraelt is, hogy garantálja a civilek biztonságát. Izraelnek jogában áll megvédenie magát, de arányosan kell eljárnia - áll a zárónyilatkozatban, amelyben az Európai Tanács sajnálatát fejezi ki, hogy a gázai övezetben is sok ártatlan civil sebesült és halt meg. Az Európai Tanács mindkét felet a konfliktus mérséklésére szólítja fel, továbbá arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, a polgári lakosság szenvedéseinek, tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segély eljuthasson a rászorulókhoz, és állítsák helyre a nyugalmat. Az elmúlt napok tragikus eseményei az Európai Tanács szerint a diplomáciai erőfeszítések és a kétállami megoldás égető szükségességét bizonyítják.

Az Európai Unió végleges békemegállapodás esetén mindkét fél számára különleges kiváltságokkal járó partnerséget ajánl - erősítette meg ismét korábbi javaslatát az EU.

Szerdán az Egyesült Államok is tovább szigorított Oroszország elleni gazdasági szankcióin az ukrajnai konfliktus miatt, és hagyott még lehetőségeket későbbi büntetésekre is. Míg eddig jobbára csak magánszemélyeket és cégeket sújtott Washington Moszkva ukrajnai politikája miatt, szerdán egész gazdasági szektorokat érintő szankciókat hozott. Ezek kiterjednek az energetikára és a fegyveriparra is, továbbá több bankra. Az érintett vállalatok között van a Rosznyeft energetikai óriás. Az intézkedés kiterjed az amerikai cégekre is annak érdekében, hogy korlátozzák ügyleteiket a Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, Igor Secsin által vezetett vállalattal, amely 2013-ra a tőzsdén jegyzett legnagyobb olajipari cég lett a világon.

A listára került a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank is. Szintén büntetőintézkedésekkel sújtják a Vnyesekonombankot (VEB), amelynek vezetői között van Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. A fegyveriparból nyolc cég került fel a listára.

Az amerikai pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a szankciókkal sújtott vállalatok számára jelentősen korlátozzák az amerikai piacokon való megjelenést.

Büntetőintézkedésekkel sújtottak donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárokat is. A közlemény kiemelte Alekszandr Borodajt, a "donyecki népköztársaság miniszterelnökét", aki Washington szerint komoly veszélyt jelent a békére. Ugyancsak felkerült a listára két magas rangú orosz tisztségviselő, Szergej Beszeda, a titkosszolgálatok egyik vezetője, valamint Szergej Nyeverov, az orosz törvényhozás alsóházának alelnöke.

Az Egyesült Államok jelezte, hogy a szigorításokat még lehet fokozni. Ezt Washington arra az esetre tartogatja, ha Moszkva ukrajnai invázióba kezd.

A mostani intézkedéseket megelőzően 19 vállalat és 52 személy volt a "feketelistán".

Moszkva nem tett lépéseket az ukrán válság enyhítésére, az Oroszország ellen újonnan elfogadott amerikai büntetőintézkedések pedig azt a célt szolgálják, hogy egyértelművé váljon, következményei vannak Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziójának - mondta Barack Obama amerikai elnök sajtótájékoztatóján.