Az ebédszünet előtt várható döntést 10 órától vita előzi meg, amelynek során Juncker kifejti programját, és igyekszik majd megválaszolni az egyes frakciók vezetőinek felvetéseit. A jelölt a múlt héten sorra látogatta a frakciókat, hogy együtt tisztázzák, milyen irányvonal várható tőle megválasztása esetén.

Juncker korábban töltött már be fontos uniós tisztséget: kormányfői tevékenységének megszűntéig hosszú éveken át vezette az eurózóna pénzügyminisztereinek testületét, az úgynevezett eurócsoportot.

Tavasszal az Európai Néppárt Junckert választotta meg listavezetőjének, majd miután a május 22-25-i európai parlamenti választáson a néppártiak szerezték a legtöbb EP-mandátumot, az uniós országok állam-, illetve kormányfői - némi vita után, majd végül minősített többséggel, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett - őt jelölték európai bizottsági elnöknek.

A jelöltet, hogy megkapja a tisztséget, az Európai Parlamentnek a képviselők egyszerű többségével - legalább 376 szavazattal - meg kell szavazniuk. Ez minden jel szerint biztosított, mert a néppártiak mellett a szocialista és a liberális EP-képviselők nagy része is azt jelezte előre, hogy Junckerre fog szavazni.

Most először töltik be a bizottsági elnöki posztot a 2009. december 1-én hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szabályai szerint. Az unió alapszerződésének számító okmány megnövelte az EP súlyát, amennyiben előírta, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választási eredmény figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A vitát az okozta, hogy az európai pártcsaládok előre megnevezték saját csúcsjelöltjüket, és ez leszűkítette a tagországok vezetőinek mozgásterét.

Ha Junckert az EP megválasztja az Európai Bizottság elnökének, hivatalosan is megkezdődhet a biztosi testület összeállítása, ahová mind a 28 tagország egy főt jelölhet. (Luxemburg helyét értelemszerűen maga Juncker foglalná el a bizottságban.) Értesülések szerint Juncker előzetesen kifogásolta, hogy túl kevés tagország akar nőket jelölni a bizottságba.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői szerda este Brüsszelben gyűlnek össze, hogy kiválasszák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, akinek nem csupán a kormányközi Tanácsban van szerepe, hanem egyben az Európai Bizottságban is alelnöki funkciót tölt be, ebbéli minőségében tehát személyéről nem kizárólagosan döntenek a csúcsvezetők, hanem Junckerrel egyeztetve.

Az még nem egyértelmű, hogy a szerda esti rendkívüli EU-csúcson megválasztják-e az állam-, illetve kormányfői testületnek, az Európai Tanácsnak az új elnökét is.