A május 19-i véleményeket tükröző uniós felmérés szerint a Fideszt is a soraiban tudó jobbközép, konzervatív Európai Néppárt a szavazatok 28,89 százalékával 217 mandátumot szerezhet az Európai Parlamentben. Az MSZP-t is magában foglaló Európai Szocialisták Pártja a voksok 26,5 százalékát kaphatja, amivel 199 képviselője lehet a strasbourgi parlamenti patkóban. A néppártnak a mostani EP-ben 274, a szociáldemokratáknak pedig 196 képviselőjük van.

A TNS és az EP közös közvélemény-kutatása szerint az uniós parlament harmadik legnagyobb frakcióját továbbra is a liberálisok tudhatják majd magukénak; az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége a voksok 8,12 százalékával várhatóan 61 képviselőt küldhet majd Strasbourgba a mostani 83 helyett.

Negyedik helyen a zöldek futhatnak be, akik jelenleg egy képviselőcsoportot alkotnak az Európai Szabad Szövetséggel; utóbbi olyan politikai erőkből áll, amelyek valamilyen terület, régió önrendelkezése, autonómiája, függetlensége mellett szállnak síkra. Nekik együtt a voksok 6,66 százalékával 50 képviselőjük lehet az új EP-ben a jelenlegi 57 helyett.

A radikális baloldal (vagyis az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal frakció) a kutatás szerint a voksok 6,13 százalékával 46 mandátumot szerezhet a mostani 35-tel szemben.

A felmérés azt mutatja, hogy jelentős erőt képviselnek majd az EP-ben azok a pártok, amelyek eddig egyik képviselőcsoportba sem tagozódtak be, illetve eddig nem voltak jelen a strasbourgi uniós parlamentben. Ide tartoznak a szélsőjobboldali erők is. A közvélemény-kutatás az eddig függetlenként politizálóknak 37 mandátumot jósol a mostani 33 helyett, ami a voksok 4,93 százalékának megszerzését jelenti. A választók 8,79 százaléka viszont várhatóan olyan pártokra adja majd a voksát, amelyek nem tartoznak egyik európai pártcsaládhoz sem, és egyelőre nem világos, hogy az így bejutó 66 képviselő beül-e valamelyik frakcióba.

E két utóbbi csoport együtt egy 103 fős képviselőtömeget alkot, amely valószínűleg politikai, ideológiai értelemben heterogén ugyan, de matematikailag akár az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportját alkothatja, vagy négy "minifrakciót". Külön képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

Magyarországon a Nézőpont Intézet és a Tárki is friss felmérési eredményeket tett közzé, mindkettő azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP tetemes előnnyel megnyeri a választást.

A Nézőpont szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékon áll a potenciális szavazók között.A második helyen viszont szoros küzdelem várható az MSZP és a Jobbik között: utóbbi a potenciális szavazók 15 százalékát tudhatja maga mögött, előbbi pedig 17 százalékukat. A többi párthoz képest ugyanakkor a Jobbik-szimpatizánsok részvételi kedve tűnik jelenleg a legalacsonyabbnak.

A Demokratikus Koalícióra és az Együtt-PM-re a potenciális szavazók 6-6 százaléka voksolna. A két párt esetében nagyon magas a választók keresztszimpátiája, vélhetően a DK elsősorban az Együtt-PM-től tudott szavazókat szerezni az elmúlt hetekben.

A Nézőpont adatai szerint az LMP-nek jelenleg 8 százalékos a támogatottsága. Az intézet szerint az LMP-nek kedvezhet a fővárosiak és a diplomások nagyobb szavazási kedve, azonban továbbra is meg kell küzdenie azzal, hogy szimpatizánsai csak gyengén kötődnek a párthoz.

A Nézőpont úgy véli, legfeljebb 39 százalékos magyarországi részvétel várható a vasárnapi választáson, ami 5 százalékos csökkenés a május elején mért adathoz képest.

A felsorolt potenciális szavazatarányok alapján a Fidesz 11, az MSZP 4, a Jobbik 3, az Együtt-PM, a DK és az LMP 1-1 EP-mandátumra számíthat a 21-ből.

A Tárki a biztosan szavazókról készített felmérést. Ebben a körben a pártválasztók 57 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, míg az MSZP-re 17, a Jobbikra pedig 14 százalék. A Demokratikus Koalíció 5, az LMP 4, az Együtt-PM 3 százalékos eredményre számíthat a felmérés szerint.

A teljes népesség körében a Tárki szerint 38 százalékos eredménnyel vezet a Fidesz-KDNP. Ebben a körben az MSZP-nek 11 százalékos, a Jobbiknak 10 százalékos a támogatottsága, míg az LMP-re és a DK-ra a népesség 3-3 százaléka, az Együtt-PM-re pedig 2 százaléka szavazna.

A Tárkinak a megkérdezett szavazók 42 százaléka biztosra ígérte részvételét, további 24 százalékuk pedig csak valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni.