Az OTP közgyűlését követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor kijelentette: "azt gondolom, nagyon fegyelmezett munkát végzett az orosz és az ukrán bank meenedzsmentje, jó nyomon voltunk, minden okunk megvolt arra, hogy jó eredményeket érjünk el, ez a remény még nem szállt el."

Elmondta: "Ukrajnában homályos a jövő képe, nem hiszem, hogy van Európában ember, aki meg tudná mondani, hogyan alakul közép, vagy akár rövid távon a helyzet."

Csányi Sándor kifejtette: Ukrajnában a céltartalékok növelésére az ukrán hrivnya leértékelődése miatt volt szükség, az ottani átértékelődő devizahitelek idézték elő a céltartalékok emelését, megnőtt a hitelbiztosítéki értékarány.

Mint mondta, nem arról van szó, hogy Ukrajnában nagyobb vállalati hitelek bedőltek volna, vagy tömegesen romlott volna a hitelek minősége, a hitelportfólió. Ha a hrivnya visszaerősödik, normalizálódik a helyzet, az ukrán komány megkapja az IMF-hitel újabb részleteit, visszaáll a helyzet, csökkenhetnek a céltartalékok az ukrán leánybanknál.

Csányi Sándor szerint Oroszországban más a helyzet, ott megtorpant a gazdaság, nagy kérdés, mikor indul be újból a gazdasági növekedés, illetve a szankciók, a mostani fejlemények hogyan hatnak a növekedésre.

Az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta: Oroszországban az is gond, hogy a bankpiacon visszaesett a pénzügyi termékek iránti igény, és ezzel párhuzamosan a pénzpiacon megnőttek a kockázati költségek.

Kiemelte: az orosz leánybank esetében a márciusi számok már sokkal jobbak, mint a megelőző időszakban. Emellett Oroszországban a kis- és középvállalkozások számára is hitelkonstrukciókat ajánlanak, ezen cégek esetében is piacot próbálnak szerezni.

Csányi Sándor kiemelte: egyúttal változtatták az orosz leánybank kockázatkezelését, szigorították a hitelnyújtás engedélyezését, így bízik benne, hogy "talpra tudnak újra állni", nyereséget tudnak realizálni az orosz piacon.

Elmondta, hogy az OTP Romániában, Szerbiában és Horvátországban is nézelődik további akvizíciós lehetőségek után. Romániát mindig is stratégiai célpontnak tekintették, olyan országnak, ahol gyorsan behozzák az Európához viszonyított lemaradásukat a GDP terén, de egyelőre még nem látnak jó akvizíciós célpontot.

Kifejtette: Szerbiában stabilizálódott a politikai helyzet, ott is tovább keresik a lehetőségeket, akárcsak Horvátországban, ahol most zárták le az egyik akvizíciót, de nem biztos, hogy ez lesz az utolsó.

A tájékoztatón az egyik, a magyarországi bankszektor átrendeződését firtató kérdésre elmondta: úgy véli, hogy új szereplőknek a mostani adózási feltételek mellett aligha érdemes belépni a piacra. A jelenlévők között viszont van olyan, amely képes lenne átvenni egy rosszabb helyzetben lévő bankot.

Csányi Sándor kiemelte: "az OTP erre elvileg képes lenne, de hogy mire teszünk ajánlatot, az attól függ, a bank értékéről mit gondol a vevő vagy az eladó".

Az MNB által kivetett 60 millió forintos bírságról elmondta: elfogadják az érveket, az összeget most számítják ki, azt minél hamarab vissza fogják fizetni az ügyfeleknek. Ez nem fogja érdemben befolyásolni az idei eredményeket, hozzátette, hogy a 3,2 milliárd forintos GVH-bírságot viszont igazságtalannak tartja az OTP és jogorvoslati lehetőséget keres.

A devizahitelesekkel kapcsolatban elmondta: meg kell várni az új kormány felállását. A bankszektor és a kormány egyformán hasznos eszköznek ítéli meg az árfolyamgátat, ebbe az irányba mennek tovább - közölte Csányi Sándor.

Wolf László vezérigazgató-helyettes a csütörtöki jegybanki bejelentésekről elmondta: az OTP-re nem nagyon hatnak a várható intézkedések, miután legfeljebb betétet helyeznek el a jegybankban.