Legkevesebb hetven tüntető vesztette életét csütörtökön Kijev központjában - mondta Szvjatoszlav Hanenko, a jobboldali radikális Szabadság (Szvoboda) Párt képviselője, a tüntetők egészségügyi szolgálatának illetékese, aki korábban 60 áldozatról számolt be.

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint viszont az összecsapások kezdete, február 18. óta összesen 64-en haltak meg az erőszak következtében. Csütörtök 15 órai helyzet szerint a kijevi kórházakban 332 sérültet ápoltak, és a három nap alatt összesen 551-en kértek orvosi segítséget. A kórházak a szokásos munkarendben dolgoznak, és ellátnak minden rászorulót, helyi lakost és a városba látogatót egyaránt - hangsúlyozta az egészségügyi minisztérium.

A CNN amerikai hírtelevízió ugyanakkor azt állította, hogy kizárólag a csütörtöki napon legkevesebb százan vesztették életüket az ukrán fővárosban zajló véres összecsapásokban. A CNN szerint a legtöbb áldozatot a kijevi kormánynegyedhez vezető Insztitutszka utcai harcok szedték.

A tiltakozókat célzott lövések találták el - olvasható a párt csütörtöki közleményében.

A kormányellenes tüntetők foglyul ejtettek hatvanhét rendőrt Kijevben - közölte csütörtökön az ukrán belügyminisztérium. "A rendőrségnek joga van fegyvereket használni ahhoz, hogy kiszabadítsák a túszokat" - olvasható a belügyi tárca honlapján megjelent közleményben.

Korábban a belügyminisztérium közölte, hogy éles lőszerrel és lőfegyverekkel látják el a Berkut különleges egység tagjait és a biztonsági erők további csapatait.

A Viktor Janukovics ukrán elnök vezette kormány és az ellenük tiltakozók egymást hibáztatják az erőszak elharapódzásáért.

A rendőrök harci fegyvert és éles lőszert kaptak

"Aláírtam a parancsot, és a rendőrség harci fegyvereket kapott, amelyeket a törvénynek megfelelően fog használni" - közölte a miniszter a tárca honlapján.

Egyúttal felszólította a kormány ellen fegyverrel harcoló ellenzékieket, hogy tegyék le a fegyvert, és térjenek vissza a tiltakozás békés formájához. Az ellenzék vezetőit pedig arra kérte, hogy határolódjanak el és ítéljék el a "radikális cselekedeteket".

"Az utcákon nemcsak rendőröket, hanem békés polgárokat is ölnek, Kijevben és a nyugati régiókban erőszakos zavargások kezdődtek" - áll a közleményben.

A belügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint radikális tüntetők 67 rendőrt foglyul ejtettek Kijevben. Az elnöki hivatal csütörtöki közleménye szerint rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

Közvetítőt küld Putyin Janukovics kérésére

Közvetítőt küld Vlagyimir Putyin Kijevbe az ukrán kormány és az ellenzék közti párbeszéd előmozdítására - ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő jelentette be csütörtökön.

Putyin Viktor Janukovics ukrán elnök kérésére küld közvetítőt a polgárháború szélén álló országba Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman személyében.

Peszkov elmondta, hogy a két elnök telefonon állapodott meg erről, a beszélgetést Viktor Janukovics kezdeményezte.

Az elnöki szóvivő azt mondta, hogy Vlagyimir Lukinnak nagy diplomáciai tapasztalata van, tekintélyes jogvédő, korábban egy vezető ellenzéki párt élén állt.

Megkezdődött a rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás

Az EU-országok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást kezdtek csütörtök délután Brüsszelben Ukrajna ügyében. A megbeszélésen Magyarországot Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli.

Az előzetes közlések értelmében a napirenden szerepel az az elgondolás, hogy uniós szankciókat rendeljenek el az elmúlt napokban Ukrajnában elharapózott erőszakért felelős személyekkel szemben, valamint hogy tiltsák be az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, illetve az erőszakszervezetek által használatos eszközök szállítását.

A brüsszeli megbeszélés célja az esetleges uniós intézkedések személyi és tárgyi hatályának megállapítása - vagyis az elképzelhető szankciófajták, így például a vízumtilalom, illetve a számlabefagyasztás eldöntése mellett annak a meghatározása, hogy kik is felelősek voltaképpen az erőszakért.

Ezzel kapcsolatban az uniós vezetők az elmúlt napokban rendre a kijevi vezetés felelősségét hangsúlyozták, és ezt tette csütörtökön William Hague brit külügyminiszter is, már Brüsszelbe érkezése után. Frans Timmermans holland külügyminiszter ugyanakkor a tanácskozásra érkezve újságíróknak arról beszélt, hogy ellenzéki oldalon szintén akadnak az erőszakért felelőssé tehető, kis létszámú radikális csoportok.

Ha azonban csupán az ukrán hatalmi gépezetre összpontosítanak a miniszterek, ott sem egyértelmű a helyzet. Diplomaták szerint a legtöbb esélyt annak lehet adni, hogy az erőszakos cselekményekre parancsot adó főtisztek rákerülhetnek az uniós feketelistára, ám az már felettébb kétséges, hogy ugyanezzel a büntetéssel fogják-e sújtani Viktor Janukovics ukrán elnököt is, akitől lényegében azt várnák, hogy biztosítsa a további erőszaktól való tartózkodást a kormányzati oldalon.

A brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozáson személyesen nincs jelen Frank-Walter Steinmeier, Laurent Fabius és
Radoslaw Sikorski: a német, a francia és a lengyel diplomácia irányítója még Kijevben tartózkodik.

Megbeszéléseket folytattak Viktor Janukovics elnökkel, és a tervek szerint az ellenzékkel is egyeztetnek. Eredetileg úgy volt, hogy délutánra átrepülnek Brüsszelbe, de végül mégis a ukrán fővárosban maradtak, ahonnan videó-távkonferencia keretében kapcsolódnak be a brüsszeli eszmecserébe.

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője korábban azt mondta, hogy kapcsolatban van a három külügyminiszterrel, és tapasztalataikról tájékoztatja a brüsszeli tanácskozás részvevőit.