Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

Veszélyes foglyokat engedtek szabadon Afganisztánban

Hatvanöt feltételezett tálib harcost engedtek szabadon az afgán hatóságok csütörtök reggel - közölték illetékesek.

Az Egyesült Államok, amely előzőleg hevesen tiltakozott a fogva tartottak elengedése ellen, mivel Washington szerint nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek, csütörtökön "mélységesen sajnálatosnak" nevezte a történteket.

A 65 fogoly csütörtök reggel elhagyta a bagrami börtönt - közölte Sukor Dadrasz, az afgán börtönökben őrzött foglyok jogállásának tisztázásával megbízott bizottság tagja. A hírt Gulám Fárúk, a bagrami börtön katonai rendőrségének a főnöke is megerősítette.

Kabul január 9-én jelentette be, hogy a Kabul közelében fekvő Bagram börtönéből összesen 72 fogva tartottat bizonyítékok hiányában elengednek. A bejelentés miatt az amerikai hatóságok hevesen tiltakoztak. Az Egyesült Államok szerint a foglyok "veszélyes személyek", akiknek köze volt NATO-katonák és az afgán nemzeti erők tagjai ellen elkövetett merényletekhez.

Az afgán hatóságok a hét elején közölték, hogy az amerikai panaszok fényében felülvizsgálták a fogvatartottak aktáját, és az amerikai tiltakozások ellenére 65 fogoly elengedését jóváhagyták.

"Az afgán kormánynak vállalnia kell a felelősséget a döntésért. (...) Felszólítjuk a kormányt, hozzon meg minden intézkedést annak biztosítására, hogy a szabadlábra helyezett emberek ne kövessenek el újabb erőszakos vagy terrorcselekményeket" - áll a kabuli amerikai nagykövetség csütörtöki közleményében.

A 65 fogoly elengedése "visszalépés az afganisztáni jogállamiságban", és "jogos aggodalomra ad okot a tálib felkelőkkel szemben harcoló afgán és nemzetközi haderők szempontjából" - közölte a héten az amerikai hadsereg. Az Afganisztánban állomásozó amerikai haderők csütörtökre virradóra kiadott közleménye szerint a 65 fős csoport több tagjának közvetlen köze volt 32 amerikai és más külföldi katona, valamint 23 afgán - a biztonsági erők tagjai, illetve polgári személyek - halálához vagy sebesüléséhez.

A "Kelet Guantánamója" néven is ismert bagrami börtön feletti ellenőrzést az Egyesült Államok 2013 márciusában adta át az afgán erőknek. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Hamid Karzai elnök is, aki úgy kommentálta az eseményt mint az Afganisztán nemzeti függetlenségének visszanyerése érdekében tett erőfeszítések jelképét.

Afganisztán több mint 650 foglyot engedett el idén januárban a bagrami börtönből. Továbbra is amerikai ellenőrzés alatt van viszont a legnagyobbak közé számító bagrami börtön egy része, ahol külföldi - például pakisztáni - feltételezett harcosokat tartanak fogva.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×