A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke ellen egy rasszizmusellenes civil szervezet tett feljelentést egy 2010-es kijelentése miatt, amelyben a muzulmánok utcai imádkozását Franciaországnak a második világháború alatti német megszállásához hasonlította. Az európai képviselők strasbourgi ülésükön kézfeltartással hozzájárultak Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséhez.

A 2004 óta az EP-ben helyet foglaló politikus már hétfőn megelőlegezte a döntést egy interjúban, amikor azt mondta, nincs mitől tartania, továbbra is fenntartja a vitatott állítást, és úgy véli, hogy valójában "vélemény-szabálysértés" miatt indítottak ellene eljárást.

A szavazást Marine Le Pen a teremben, a helyén ülve követte végig, apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen mellett. Nem kért szót és semmilyen reakciót nem mutatott. Az FN részéről egyedül Bruno Gollnisch szólalt fel. Felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Len Pen nem mondhatta el a véleményét a képviselőknek az ügy tartalmi kérdéseiről. A vezető francia szélsőjobboldali politikus szerint - akinek felszólalását a képviselők egy része kifütyülte - az eljárás a "Szovjetunió legfelsőbb tanácsához" volt méltó.

A ülésvezető Gianni Pittella válaszában arra emlékeztetett, hogy Marine Le Pen nem részesült "semmilyen különleges eljárásban", a vitát a szabályoknak megfelelően megtartották az EP igazságügyi bizottságában. Brüsszeli források szerint az FN elnökét háromszor is meghívták a bizottság ülésére, márciusban, áprilisban és májusban, hogy fejtse ki álláspontját, de ő nem kívánt élni ezzel a jogával.

A lyoni ügyészség a Mozgalom a rasszizmus ellen és a népek barátságáért (MRAP) nevű civil szervezet feljelentése nyomán rasszista gyűlöletkeltés gyanújával 2011 januárjában indított eljárást Le Pen ellen. Miután a pártvezető mentelmi jogára hivatkozva nem jelent meg a vizsgálóbíró idézésére, az mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Európai Parlamenttől.

A Nemzeti Front elnöki posztjáért folytatott kampányban a párt tagjai előtt 2010 december 10-én Lyonban Marine Le Pen a muzulmánok utcai imádkozása kapcsán kijelentette: "Nagyon sajnálom, de azoknak, akik annyira szeretnek a második világháborúról beszélni, azt üzenem: ha már megszállásról van szó, beszélhetnénk erről is, mert ez területi megszállás". Hozzátette: "Ez részben területi megszállás, egyes negyedeké, amelyekben a vallási törvény uralkodik, ez megszállás. Tény, hogy nem tankokkal és katonákkal, de azért mégiscsak egy olyan megszállás, amelytől szenved a lakosság".

Hasonló eljárás sújtotta 1998-ban Jean-Marie Le Pent, az FN akkori elnökét, akinek azért kellett bíróság elé állnia, mert a második világháború egyik "részletkérdésének" minősítette a gázkamrákat.