A 2007-es ideiglenes megállapodást felváltó dokumentum szabályozza az adatok tárolásának módját, felhasználását, adatvédelmi szabályokat határoz meg, és részletezi a jogorvoslati lehetőségeket is - emlékeztet összefoglalójában az EP sajtószolgálata. A parlament ugyanakkor elutasította azt a javaslatot, hogy a megállapodásról kérjék ki az Európai Bíróság véleményét.

A strasbourgi ülésen az EP 409 igen, 226 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett hagyta jóvá a megállapodást, a nemmel szavazó képviselők elsősorban adatvédelmi aggályok miatt utasították el azt.

Az EP egyszer már elvetett egy ugyanilyen témájú megállapodást, és a téma most is éles vitát váltott ki a képviselők között. A súlyos megosztottságot jelzi, hogy a szavazás után a jelentéstevő, a holland liberális Sophie in't Veld visszavonta nevét az EP jelentéséről. Kijelentette, hogy elhatárolódik az Európai Parlament döntésétől, mivel az ellentétes az ajánlásával. "Csalódottságra ad okot, hogy a legközelebbi szövetségesünkkel kilenc évig tartó tárgyalás eredménye olyan megállapodás, amely megosztja az Európai Parlamentet" - mondta a képviselő.

A magyar EP-tagok közül felszólalt a vitában Göncz Kinga (MSZP), aki úgy vélte, az egyezmény több ponton nem kielégítő, de ha az EP nem fogadja el, akkor az adatok ugyanúgy az Egyesült Államok birtokába kerülnek, anélkül, hogy az európai polgárok számára bármiféle egységes garanciája lenne az adataik utánkövetésének, jogorvoslatnak. Kijelentette, hogy amennyiben a megállapodás végrehajtása során sérül az európai polgárok adatainak védelme a gyakorlatban, az EU-nak fel kell függesztenie és újra kell tárgyalnia a dokumentumot.

Morvai Krisztina (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az EU eltűri az Egyesült Államoknak, hogy a terrorizmus veszélyére hivatkozva rákényszerítse Európát a saját emberi jogi normáinak a feladására. Hozzátette, hogy Washington saját területére vonatkozóan is hozott "olyan intézkedéseket, amelyek nem voltak okozati összefüggésében a terrorizmus megelőzésével", Európában pedig például titkos börtönöket épített.

Azonnal üdvözölte a pozitív kimenetelű EP-szavazást Cecilia Malmström, az Európai Bizottság e témában is illetékes belügyi felelőse, valamint William E. Kennard, az Egyesült Államok unió melletti nagykövete.

Az utasnyilvántartási adatállományt (PNR) a légitársaságok gyűjtik össze a jegyfoglaláskor. Ilyen adatok többek között az utas neve, címe, hitelkártyájának adatai. A szabályok az Egyesült Államokba tartó vagy onnan induló járatokra vonatkoznak.

Az új megállapodás értelmében az amerikai hatóságok az adatokat legfeljebb öt évig tárolhatják aktív adatbázisban, de már az első hat hónap elteltével az adatokat személytelenítik, azaz az utasok nevét és elérhetőségét kódolják. A dokumentum pontosan szabályozza, hogy az adatokhoz kik és milyen feltételekkel férhetnek hozzá.

Külön kitér a szöveg arra, hogy az utasok faji vagy etnikai hovatartozására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, egészségi állapotára, szexuális életére utaló kényes adatokat csak akkor használhatják fel az amerikai hatóságok, ha az adott személy élete veszélybe kerül. Amennyiben pedig az amerikai fél az uniós polgárok adatait nem megfelelően használja fel, utóbbiak jogorvoslattal élhetnek.

Az EU-tagországok belügyminiszterei jövő heti luxemburgi találkozójukon várhatóan véglegesen jóváhagyják megállapodást.