Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton

Mi az oka a munkaerőhiánynak Németországban?

A német gazdasági miniszter kijelentette, hogy jövőre is a konjunktúra élénkülésére számít. Noha szakértői körökben a korábbi vérmes előrejelzéseket némileg tompították, a fellendülés tartósságát senki sem vitatja, viszont a kilátások még jobbnak tűnnének, ha az ipar nem küzdene komoly szakemberhiánnyal. Ezen a téren pedig komoly szerepet játszik, hogy nem jelentek meg tömegesen a kelet-európai munkavállalók.

Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott tagállamai polgáraival szemben életbe léptetett munkavállalási és letelepedési megkötéseket idén májusban végleg feloldották, de a németországi elhelyezkedési lehetőségek iránt nem mutatkozott különösebb érdeklődés az új uniós országokból. Összesen alig több mint 60 ezren érkeztek az elmúlt 8 hónap során, holott Berlinben a munkaügyi tárca eredetileg több százezer munkakeresőre számított.

A legtöbben a szomszédos és egyben legnagyobb új uniós tagállamból, Lengyelországból telepedtek át, Magyarországról május óta még 10 ezernél is kevesebben jelentkeztek német álláshirdetésekre.

Nürnbergben a szövetségi munkaügyi hivatal elnöke a csekély érdeklődést három okkal magyarázta: a legdinamikusabb munkakeresők már 2004-ben, tehát közvetlenül az Európai Unió bővítését követően útra keltek azokba az országokba, amelyek tárt karokkal várták őket. További ok a nyelvismeret hiánya, ugyanis valamennyi új uniós országban sokkal népszerűbb az angol nyelv, mint a német, harmadszor pedig sokan fenntartással vannak a német munkaerőpiac rugalmassága iránt.

A német munkaügyi kutatóintézet tanulmányából kitűnik, hogy tíz külföldre készülő fiatal álláskereső közül május óta nyolc angol nyelvterületen próbált szerencsét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×