Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Mi az oka a munkaerőhiánynak Németországban?

A német gazdasági miniszter kijelentette, hogy jövőre is a konjunktúra élénkülésére számít. Noha szakértői körökben a korábbi vérmes előrejelzéseket némileg tompították, a fellendülés tartósságát senki sem vitatja, viszont a kilátások még jobbnak tűnnének, ha az ipar nem küzdene komoly szakemberhiánnyal. Ezen a téren pedig komoly szerepet játszik, hogy nem jelentek meg tömegesen a kelet-európai munkavállalók.

Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott tagállamai polgáraival szemben életbe léptetett munkavállalási és letelepedési megkötéseket idén májusban végleg feloldották, de a németországi elhelyezkedési lehetőségek iránt nem mutatkozott különösebb érdeklődés az új uniós országokból. Összesen alig több mint 60 ezren érkeztek az elmúlt 8 hónap során, holott Berlinben a munkaügyi tárca eredetileg több százezer munkakeresőre számított.

A legtöbben a szomszédos és egyben legnagyobb új uniós tagállamból, Lengyelországból telepedtek át, Magyarországról május óta még 10 ezernél is kevesebben jelentkeztek német álláshirdetésekre.

Nürnbergben a szövetségi munkaügyi hivatal elnöke a csekély érdeklődést három okkal magyarázta: a legdinamikusabb munkakeresők már 2004-ben, tehát közvetlenül az Európai Unió bővítését követően útra keltek azokba az országokba, amelyek tárt karokkal várták őket. További ok a nyelvismeret hiánya, ugyanis valamennyi új uniós országban sokkal népszerűbb az angol nyelv, mint a német, harmadszor pedig sokan fenntartással vannak a német munkaerőpiac rugalmassága iránt.

A német munkaügyi kutatóintézet tanulmányából kitűnik, hogy tíz külföldre készülő fiatal álláskereső közül május óta nyolc angol nyelvterületen próbált szerencsét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×