Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
332.02
bux:
122118.18
2026. január 16. péntek Gusztáv

Berlusconi lemond a stabilitási törvény elfogadása után

Silvio Berlusconi olasz kormányfő a stabilitási törvénycsomag elfogadása után le fog mondani - közölte az olasz elnöki hivatal, a Quirinale a miniszterelnök és Giorgio Napolitano köztársasági elnök kedd esti konzultációi után. A bejelentés jelentős mozgást idézett elő a világ tőzsdéin.

A Quirinale szerint Berlusconi arról tájékoztatta az államfőt, hogy teljességgel tudatában annak, milyen következményekkel jár az aznapi képviselőházi szavazás, s amint elfogadják az ország pénzügyi stabilitásának megteremtését célzó törvényt, visszaadja mandátumát.

Először megszavazzuk a stabilitási törvénycsomagot, s utána mondok le - nyilatkozta Berlusconi az Ansa hírügynökségnek a megbeszélés után.

Kormányforrások szerint Berlusconi egyeztetésre ment Napolitanóhoz, nem állt szándékában lemondani. Umberto Bossi, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga vezére, aki kedden Berlusconi félreállását szorgalmazta, úgy nyilatkozott, Berlusconi az államfőhöz tartva még nem tudta, lemond-e vagy sem, s Napolitanóval közösen döntött.

Olasz alkotmányjogászok szerint az abszolút parlamenti többség elveszítése (a 2010-es zárszámadásról szóló keddi szavazáson nem állt ki az összes kormánypárti képviselő Berlusconi mellett) nem kötelezte lemondásra a kormányfőt, a probléma nem jogi volt, hanem politikai.

A politikai elemzők emlékeztettek, hogy az EU-nak ígért stabilitási reformcsomag szavazásáig Berlusconi rendezheti koalíciója sorait. Hozzátették, az sem biztos, hogy Berlusconi lemondása után előrehozott választások következnek. Nem kizárt, hogy Napolitano a konzultációk során más megoldást talál.

"Berlusconi mégiscsak lemondott, ezt minél előbb hivatalosan is tudomásul kell venni" - reagált az elnöki palotából érkező hírre az ellenzéki Demokrata Párt (PD).

Drámainak nevezte az olasz helyzetet Olli Rehn európai pénzügyi biztos. A római kormánytöbbség erővesztését követően a tízéves olasz államkötvények hozama 6,78 százalékra ugrott.

A bejelentés nagy piaci mozgást váltott ki

Jelentős mozgást idézett elő a világ tőzsdéin az olasz államfőnek az a kedd esti bejelentése, hogy lemond Silvio Berlusconi miniszterelnök.

Az euróövezeti Olaszország már hosszabb ideje a befektetők figyelmének a középpontjában áll részben amiatt, hogy csillagászati, 1,9 ezer milliárd euró körüli adóssága már-már kezelhetetlen. Épp az adósság nagysága miatt Olaszország nem is számíthat arra, hogy Európa összeadjon egy újabb mentőcsomagot, mint amilyet Görögország, Portugália, vagy Írország kapott. Olaszország az euróövezet GDP-jének 17 százalékát adja, míg például Görögország csupán 2,5 százalékát.

Berlusconi távozására az euró 1,3847 dollárig erősödött a hétfő késő esti 1,3775 dollárról. A WTI amerikai nyersolaj hordónkénti ára röviddel 20.30 óra előtt 1,24 dollár emelkedéssel 96,76 dolláron állt. A nyereség közel megduplázódott az olasz miniszterelnök távozásának a bejelentése óta.

Ugyanekkor a decemberi jegyzésű aranyár 2,5 dollár emelkedéssel 1,793,6 dolláron volt, mintegy fél órával korábban még 1.800 dollár fölött állt a jegyzés.

A New York-i értéktőzsde mutatói mind pluszba fordultak az olasz miniszterelnök távozásának a hírére.

A római képviselőház megszavazta kedden a 2010-es (októberben még elvetett) zárszámadási törvényt, a Berlusconi-kormány azonban elveszítette többségét. A 630 tagú alsóházban az abszolút többséghez 316 igen szavazat kellett volna. 321 képviselő nem szavazott, 1 tartózkodott, és 308 voksolt igennel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×