eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Nem tartja magát bűnösnek a norvég ámokfutó

Nyolc hétig vizsgálati fogságban, ebből négy hétig magánzárkában marad a múlt pénteki norvégiai robbantások és lövöldözés feltételezett elkövetője - így döntött a vizsgálóbíró a hétfői kihallgatás után. Anders Behring Breivik beismerte, hogy ő hajtotta végre a merényleteket, ám tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét. A norvég rendőrség közben 93-ról 76-ra csökkentette az oslói robbantás és a lövöldözés halálos áldozatainak a számát az Utoya szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva.

Kim Heger vizsgálóbíró a kihallgatás után elmondta: Breivik beismerte, hogy ő hajtotta végre a 93 halálos áldozatot követelő merényleteket, ám tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét. A kihallgatáson azt állította, hogy célja nem "a lehető legtöbb ember megölése" volt, hanem az, hogy "erős jelzést" adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól.

A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie. Ezen időszak alatt nem fogadhat látogatókat és/vagy újságírókat, és levelet sem kaphat. Egyedül az ügyvédje keresheti föl cellájában.

A megszokottnál kétszer hosszabb vizsgálati fogságot a vizsgálóbíró azzal indokolta, hogy a nyomozati szerveknek hosszabb időre van szükségük a bűncselekmény körülményeinek tisztázásához. A négyheti magánzárkát pedig azzal támasztotta alá, hogy Breivik a kihallgatás során "szervezetünk két további sejtjét" emlegette.

Az elszigetelés révén megakadályozható, hogy a vádlott - aki ellen a terrorizmus-ellenes törvények alapján emeltek vádat - kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat.

A meghallgatást a rendőrség kérésére zárt ajtók mögött tartották meg. A 35 percig tartó meghallgatás után Anders Behring Breiviket rendőrségi kísérettel, autóval szállították el a bírósági épületből.

Segítségetkértek

A nyomozáshoz már több ország is felajánlotta segítségét. A BBC információi szerint a Scotland Yard megvizsgál minden lehetséges kapcsolatot brit jobboldali és iszlámellenes szervezetek, valamint a kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik között. Ugyan a brit és a norvég rendőrség kapcsolatban áll, ám közöttük nincs hivatalos együttműködés az ügyben.

A lengyel rendőrséggel viszont együttműködik Norvégia. Amint azt korábban egy lengyel rendőrségi szóvivő elmondta: norvég kollégáik még a merényletek napján azzal a kéréssel fordultak hozzájuk, hogy vizsgáljanak ki bizonyos információkat, aminek ők eleget is tettek.

Norvégia hivatalosan felkérte Csehországot, vizsgálja ki, mit csinált Anders Behring Breivik, a norvégiai gyilkosságok gyanúsítottja tavaly Prágában - közölték hétfőn a cseh fővárosban

Breivik az interneten közzétett naplója szerint tavaly augusztus végén és szeptember elején hat napot töltött Prágában, ahol fegyvereket akart beszerezni.

A norvég hatóságok most azt szeretnék megtudni, hogy Breivik létesített-e kapcsolatot a cseh szélsőségesekkel vagy fegyverkereskedőkkel.

A moszkvai norvég nagykövet, Knut Hauge hétfőn az Eho Moszkvi rádió műsorában elmondta: országa úgy döntött, hogy egyelőre nem veszi igénybe a terrorcselekmények feltárásához felkínált orosz segítséget. Erre jelenleg nincs szükség, a norvég rendőrség egyedül is megbirkózik a feladattal.

A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: a nyomozás minden részletét feltárják, nem lesz semmiféle titok.

Norvégia megőrzi nyitottságát a pénteki események után is, és a történteket semmiképpen sem lehet a multikulturalizmus kudarcának tekinteni - emelte ki a nagykövet, a merényleteket a norvég demokrácia és értékek elleni támadásnak minősítve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekreől beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×