Julian Assange nem sokkal az után, hogy internetes oldala, a WikiLeaks az afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos katonai iratokat hozott nyilvánosságra, augusztusban néhány napot Svédországban töltött. Itt ismerkedett meg két nővel, akik az oknyomozó portál önkéntesei. Õk azok, akik megvádolták a 39 éves férfit nemi erőszakkal és szexuális zaklatással.

A brit rendőrség svéd kezdeményezésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján kedden vette őrizetbe Assange-ot Londonban. A svéd hatóságok egy rendbeli kényszerítéssel, két rendbeli szexuális zaklatással és egy rendbeli nemi erőszakkal gyanúsítják.

"Ha azt állítja, hogy az igazság és az átláthatóság áll a WikiLeaks mögött, akkor el kell fogadnia, hogy ugyanezek érvényesek saját magára is" - idézi a The New York Times a két nő svéd ügyvédjét. Assange természetesen tagadja a vádakat, és hangsúlyozza, ügyvédeivel mindent meg fog tenni, hogy ne adják ki Svédországnak.

Nem véletlenül, hiszen az ellene felhozott súlyos vádak a skandináv ország törvénykezésében még súlyosabbnak hatnak. "Néha azon viccelődünk, hogy hamarosan már írásos kérvényt kell benyújtani a szex előtt" - érzékeltette a svéd törvények szigorúságát az amerikai napilapnak Bengt Hesselberg ügyvéd.

Az Európai Unióban a legtöbb nemi erőszakot Svédországban jelentik be, de nem feltétlenül azért, mert annyival több ilyen típusú bűncselekmény történik az országban. A svéd törvények ugyanis jóval árnyaltabban határozzák meg a szexuális bűncselekményt, így jóval többen is fordulnak a hatóságokhoz.

A nemi erőszaknak három kategóriája létezik Svédországban: a súlyos, ami nagy mértékű erőszakot jelent - ezt legfeljebb tíz évnyi börtönnel büntetik. A másik a "rendes" nemi erőszak, amely magában foglal erőszakot, de nem olyan mértékűt, mint az előző esetben. Erre a cselekedetre a maximálisan kiszabható börtönbüntetés hat év.

A harmadik kategória a kevésbé súlyos nemi erőszak, amely ugyan nem foglal magában erőszakot, de "a nemi közösülés a másik személy akarata ellen történik". Szakértők szerint ebbe a kategóriába tartozna a jelenleg egy londoni börtönben fogva tartott Assange, akit ha bíróság elé állítanának Svédországban és bűnösnek találnának ebben a vádban, akkor négy évet kellene börtönben töltenie.

Az USA is feni a fogát Assange-ra

Az ausztrál férfinek és ügyvédeinek azonban nemcsak a svéd törvénykezést kell szem előtt tartania, hiszen az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma is keresi a lehetőséget, hogy megvádolja a bizalmas amerikai diplomáciai iratokat kiszivárogtató férfit.

Lehet miből válogatni: kémkedés, lopott tulajdonnal való üzérkedés, összeesküvés. A legtöbben egy 1917-es kémkedés ellen hozott törvényt emlegetnek, amely kimondja, hogy a nemzetvédelemmel kapcsolatos illetéktelen tulajdonlás és információk terjesztése illegális.

Titkos információk kiszivárogtatásáért már elítéltek hivatalos személyeket az első világháborús törvény alapján, de olyan személyt, aki nem megszerezte, csak továbbadta ezeket a bizalmas információkat, még nem. Márpedig Julian Assange esetében ez utóbbiról lenne szó, hiszen nem ő volt az, aki megszerezte a titkos diplomáciai anyagokat, hanem állítólag az amerikai Bradley Manning közlegény, aki az amerikai hadsereg egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységéhez volt beosztva.

Ráadásul ott vannak azok a WikiLeaksszel együtt dolgozó újságok is (a The New York Times mellett a brit The Guardian, a francia Le Monde, a német Der Spiegel és a spanyol El País), amelyek feldolgozzák és közzéteszik a portál által kiszivárogtatott információkat - vajon ők is bűncselekményt követnek el ezzel?

Szakértők szerint ellopott kormányzati tulajdonnal való üzérkedéssel is vádolhatják Assange-ot, ám jogilag ez sem állja meg szilárdan a helyét, mivel a kiszivárogtatott dokumentumok olyan számítógépes fájlok reprodukciói, amelyeket a kormány a mai napig birtokol.