Nemzetállami történésekről sosem születik egységes európai uniós állásfoglalás, a közösség akkor mond véleményt, ha egy tagországgal - például mostanában Görögországgal - megoldandó probléma adódik. Ilyenkor az Európai Bizottság összeállít egy ötletsort, amelyet a tagok megtárgyalnak így kialakítva az EU véleményét - mondta az InfoRádiónak a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója.

Fóris György hangsúlyozta: egy nemzetállami választás esetében ilyesmiről nincs szó. A közösség tagjai egy EU-országban zajló eseményeket attól függően figyelik az az ország mennyire fontos. Mivel Magyarország harmonikus résztvevője az európai összjátékoknak, ilyen szempontból tehát nem volt tétje annak, hogy milyen színű kormány alakul - magyarázta a szakértő.

Az unió számára inkább az fontos, hogy a választások nyomán stabil kormány alakul-e, vagy kis többséggel rendelkező, esetleg kisebbségi kabinet áll fel, és emiatt nem lesz eléggé cselekvőképes - tette hozzá Fóris György.

Ugyancsak fontos kérdés a tagállamok számára, vélelmezhető-e, hogy a győztes párt a választási programja alapján az általa követendő politika és értékek egybevágnak az európai értékekkel. Az EU-ban jelen lévő véleményként elhangzik az is, hogy előreviheti-e az uniót az új nemzeti kormány vagy sem - jegyezte meg a a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója.

Ügyeskedéssel rontottunk a bizonyítványon

Fóris György szerint Magyarországgal közel sem foglalkoznak a közösségben annyit, mint amennyire az belföldről látszik. Az ország addig volt téma, amíg élharcosnak tűnt, amikor azonban elvesztette ezt a státuszát, ez megváltozott. Ennek alapvetően gazdasági okai voltak: 2004-ben Magyarországon már javában jelen voltak a komoly gazdasági problémák és az égbe szökött a költségvetési hiány - mondta.

Rossz mutatójú állam van bőven, mégsem voltak úgy kipellengérezve, mint Magyarország. Nem feltétlenül az volt a baj, hogy a GDP-hez képest mekkora a költségvetési hiány, hanem az, hogy az adatot folyamatosan változtatni kellett. Szavahihetőségi problémák kezdtek előjönni - magyarázta a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója.

A Bruxinfo munkatársainak abban az időben az volt a benyomásuk, hogy az ország akkori vezetői a régi szocialista modell alapján próbáltak reagálni, vagyis kikozmetikázott adatokat küldtek a központba, hogy minél szebb legyen a bizonyítvány.

Az EU-ban ugyanakkor ez fordítva működik, mindenki igyekszik egy kicsit rosszabbat küldeni, mert ahhoz képest könnyebb jónak lenni. Magyarország ezt nem tanultuk meg az elején, így akárhányszor kiesett egy autópálya- vagy Gripen-féle csontváz a szekrényből, mindig korrigálni kellett - mondta Fóris György.

Görögország vezetőit sokan vádolták azzal, hogy hazudtak, és ők ezt be is ismerték. Magyarország esetében nem feltétlenül arról volt szó, hogy kifejeztetten államilag hamisított statisztikákat nyújtottak be az uniónak, hanem ügyeskedtek. Ez viszont már rontott az imázson - sokkal többet, mint a magas államháztartási hiány - fűzte hozzá Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója.