A helyzet súlyosságát csak akkor lehet felfogni, ha tudjuk, hogy egy háztartás túlzott eladósodottsága Franciaországban gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelent. Ez a hatályos törvények szerint automatikusan egy úgynevezett túladósodottsági dosszié megnyitásával jár együtt, melyet az érintetteknek valamelyik regionális Túladósodottsági Bizottsághoz kell benyújtaniuk. Ez a testület az adott régió prefektusából, a család- és fogyasztóvédelmi egyesületek, valamint a pénzintézetek képviselőiből áll, és minden esetet jelentenie kell a nemzeti banknak.

Az a háztartás, amely egy ilyen dosszié megnyitására kényszerül, gyakorlatilag elveszíti önállóságát, és a bizottság gyámsága alá kerül. Az érintett bevonásával ugyan, de a testület dönt ugyanis a banki és egyéb tartozások törlesztésének módjáról, esetleges átütemezéséről, illetve arról, hogy a meglévő ingóságok közül mit lehet pénzzé tenni. Mindezzel egy időben az érintettek felkerülnek a nemzeti bank által vezetett rosszadós listára is, ami azt jelenti, hogy évekig nem juthatnak újabb banki hitelhez.

Szélsőséges, "átmenetileg reménytelennek" nevezett esetben a Bizottság az adósság törlesztésének átmeneti - maximum két évig terjedő - felfüggesztését, esetleg az eredetileg megállapított kamatok csökkentését is elrendelheti. "Visszavonhatatlanul reménytelen" esetben pedig az adósság egy részének az eltörlésére is sor kerülhet. Mindehhez természetesen az érintett hitelezők egyetértésére is szükség van.

Utcára nem kerülhetnek

A fizetésképtelenné vált család mindazonáltal nem kerülhet az utcára, és nem is halhat éhen: a törvény ugyanis előírja, hogy meg kell hagyni a számára egy úgynevezett "megélhetési maradékot", amelyből minimális szinten ugyan, de fenn tudja tartani magát.

A francia szakemberek úgy vélik: havi húszezer túladósodottsági dosszié megnyitása már komoly társadalmi problémákat jelez. Márpedig ezt a lélektaninak vélt határt nem csak márciusban, hanem februárban is átlépték a háztartások, és az első negyedévben összesen közel 60 ezer esetet regisztráltak, ami 16 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A legtöbb fizetésképtelenségi eset egyébként az automatikusan megújítható hitelekhez kötődik, melyet a fogyasztóvédő egyesületek szerint "két kézzel szórnak" a pénzintézetek, és amelyet elsősorban az alacsony jövedelmű háztartások vesznek igénybe, alapvetően soványka keresetük kiegészítésére. Nem véletlen, hogy a kormány törvénytervezettel igyekszik ezt a hitelformát szigorúbban szabályozni.