Több mint 63 ezren vesztették el munkahelyüket márciusban Franciaországban, közel 3 százalékkal többen, mint az előző hónapban, és az álláskeresők száma immár meghaladja a 2,4 milliót, folyamatosan közelítve a lélektaninak számított 2,5 milliós határt. A hétfőn közzétett hivatalos adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség egy év alatt 22,1 százalékkal emelkedett, és a kormány a helyzet további romlására számít.

A negatív folyamat immár tizenegy hónapja tart, és bár a márciusi számok kedvezőbbek az év első két hónapjához képest - januárban ugyanis több mint százezer, februárban közel nyolcvanezer munkahely szűnt meg -, az első negyedévi adatok így is sötét képet mutatnak: az országos munkaügyi központ összességében közel negyedmillió új munkanélkülit regisztrált ebben az időszakban.

A kép ennél is komorabb, ha a friss adatokhoz azokat a munkanélkülieket is hozzászámítjuk, akik március folyamán találtak valamilyen alkalmi munkát. Velük együtt az aktívan állást keresők száma közelíti a 3,5 milliót. A legfrissebb adatokból az is kiderül, hogy a hónap legnagyobb vesztesei a fiatal munkavállalók, körükben a munkanélküliség 4 százalékkal, éves szinten közel 40 százalékkal emelkedett. A 25 évnél fiatalabb férfiak esetében a visszaesés még drámaibb, közel 50 százalékos, ami több mint 450 ezer álláskeresőt jelent.

A francia kormány ugyan jövőre a gazdasági növekedés beindulásával számol, ám úgy véli, annak munkahelyteremtő hatása csak egy év múlva, azaz 2011-ben lesz érzékelhető. Ami egyben azt is jelenti, hogy a munkanélküliségi mutatók a következő hónapokban, sőt még 2010-ben is tovább fognak romlani Franciaországban.

A Fillon-kabinet ugyanakkor jelezte: napokon belül rendeletet adnak ki, melyben kötelezik a 200 ezer eurót meghaladó közvetlen állami támogatást, vagy 1,5 millió eurón felüli kedvezményes állami hitelt vagy garanciát igénybe vevő cégeket, hogy a segélyezés tényéről azonnal tájékoztassák a vállalati tanácsot. Az intézkedés célja az, hogy a szakszervezetek képviselőit is magába foglaló testületek ellenőrizni tudják: az érintett vállalatok betartják-e a Nicolas Sarkozy által korábban megfogalmazott, az állami segítséggel együtt járó kötelezettségeiket, például azt, hogy meghatározott ideig egyetlen dolgozót sem bocsátanak el.