Úgy tűnik, a távozó Bush-kormányzat és az amerikai törvényhozás is átlépheti az ideológiai gátat és szabadpiaci elveket feladva megmentheti a csőd szélére sodródott nagy amerikai autógyárakat. Erre utaló jeleket lehetett legalábbis érzékelni hétfő éjszaka Washingtonban, ahol a korai órákig folyt az alkudozás a General Motors, a Chrysler és a Ford által kért 15 milliárd dolláros gyorssegélyről.

Egy olyan javaslat kezd körvonalazódni, amely feltételül szabná az eddig többliteres motorú, benzinfaló terepjárókat gyártó cégeknek, hogy váltsanak profilt. Ha pedig ez nem sikerül, akkor a hiteleket fizessék vissza az államnak.

Tudósítók szerint akár szerdán szavazhat a Kongresszus a csomagról. Ha ez valóban megtörténik, akkor az - sokak örömére - cáfolja majd azokat a korábbi jóslatokat, hogy a politikai sakkjátszmák miatt a Fehér Ház, valamint a kongresszusi képviselők és szenátorok hagyják elvérezni az autógyárakat.

Az mérsékelt optimizmus ellenére kemény alkudozás folyik a Kongresszusban. Mint az AP megjegyzi: sok képviselő még mindig dühös, amiért 700 milliárd dollárnyi adófizetői pénzből kimentették az amerikai bankvilágot.

A terv értelmében átirányítják a környezetbarát és alacsony fogyasztást kidolgozó technológiákra előirányzott pénzt a gyárak azonnali költségeinek fedezésére. Kijelölnek egy szövetségi képviselőt - akit máris "gépkocsi cárnak" kereszteltek el - ő fogja felügyelni, hogy a cégek márciusig valóban olyan átalakítási programba kezdenek-e, amelynek nyomán később nyereségessé válhatnak.

Bár jogilag más megoldásról van szó, az elképzelés nagyban hasonlít a chapter 11 néven ismert csődvédelmi megoldáshoz, amikor a csődbejutott cégnek még egy utolsó esélyt adnak, hogy felkeljen a padlóról.

A bankvilághoz hasonlóan az autógyártóknál is limitálhatják majd az igazgatói fizetéseket, megtilthatják az osztalékfizetést és kötelezhetik a gyártókat, hogy a majdani profitból először az államot és az adófizetőket fizessék ki. Még azt is előírhatják, hogy a cégfőnökök váljanak meg vállalati repülőgépeiktől.