Infostart.hu
eur:
385.63
usd:
330.8
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Négy ok, amiért Amerika Obamát választotta

Az amerikai szavazók nemet mondtak a régi típusú politikára, és ennek egyszerű magyarázata van: az, hogy ők maguk változtak meg - gazdagabbak, okosabbak és kevésbé fehérek.

Nagy fölénnyel nyerte meg Barack Obama az amerikai elnökválasztást. Van, aki azt állítja, hogy a győzelem egyetlen magyarázata maga Obama: a briliáns, karizmatikus, hibátlan médiasztár egyszerűen lesöpörte a színről színtelenebb és tehetségtelenebb riválisait.

Mások szerint viszont bármilyen tehetséges is Obama, a győzelme elképzelhetetlen lett volna, ha maga az Egyesült Államok nem változott volna meg alapvetően az utóbbi időben.

Közéjük tartozik a The Times elemzője, aki négy okkal magyarázza, hogy első ízben lehetett afroamerikai elnöke az Egyesült Államoknak

Változnak az amerikaiak

Egyértelműen kijelenthető, hogy az amerikaiak véleménye megváltozott a faji különbségeket illetően. Négy évtizede Barack Obamát még nem szolgálták volna ki minden étteremben - most pedig elnökké választották.

A politika már nem a fehérek privilégiuma. Az ország gyorsan és szemmel láthatóan változik demográfiailag: az amerikai statisztikai hivatal előrejelzései szerint 2042-re a fehérek kerülnek kisebbségbe.

Az Egyesült Államok soha nem lesz már az, ami volt - mert maguk az amerikaiak sem ugyanazok.

Változik a világ - és benne az Egyesült Államok szerepe

Az Egyesült Államok változatlanul az egyetlen szuperhatalom a világon, ám az erősödő Kína, az ellenséges Oroszország és a gazdag öbölmenti államok más kontextusba helyezték ezt az elnökválasztást, mint a korábbiakat.

Amerika nem olyan elnököt akart, aki csupán arra képes, hogy az országot irányítani - hanem olyat, aki, mint Obama, kiérdemli a világ tiszteletét. Ezt az érzést erősítette a pénzügyi válság is.A feltörekvő középosztály "átvette" a politikát

A demokrata elnökök közül Franklin Rooseveltnek, Harry Trumannak és John F. Kennedynek még sikerült egyesíteni a liberális északi szavazókat és a szegény déli fehéreket, ám miután elfogadták a polgárjogi törvényt, majd Richard Nixon az 1960-as évek végén meghirdette a "déli stratégiát", a Demokrata Pártnak gyakorlatilag nem volt támogatottsága a déli államokban.

Ám lassan kialakult egy olyan erős középosztály, amelynek számára elfogadható egy Obamához hasonló, északi liberális elnök. Rekordszámú amerikai végzi el a középiskolát vagy szerez felsőfokú végzettséget. Az országban 7,3 millió milliomos él, és az amerikaiaknak több mint a fele a középosztályba tartozónak tekinti magát; ők pedig a korábbinál kevesebbet dolgoznak és több időt szánnak szórakozásra.

Ahhoz, hogy megszerezze ennek a rétegnek a támogatását, a republikánusoknak eredeti jelöltet kellett volna találniuk - de nem tették.

Már nem működik a hagyományos republikánus politika

A republikánusok hagyományos jelszavai: adócsökkentés, a bűnözés elleni harc, a szociális rendszer reformja, az abortusz betiltása, a házasság támogatása már nem mozgat meg tömegeket az Egyesült Államokban. Vonzóbbak a demokraták tervei.

Az adócsökkentés azért nem izgatja a választókat, mert 29 millió amerikai egyáltalán nem fizet jövedelemadót - ráadásul a demokraták megtanulták, hogyan hatástalanítsák ezt a követelést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×