Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

"Fordítsuk meg a folyókat, és adjuk el a vizet"

A szibériai folyók vizének egy részét déli irányba kell folyatni, és Oroszországnak a közép-ázsiai országokba vizet kell eladni; ez olyan hatalmas bevételt jelentene, hogy a mintegy 25 milliárd dolláros költség miatt nem is kell aggódnia a kormánynak, állítja Jurij Luzskov moszkvai polgármester.

Luzskov egyszer már felvetette a szibériai folyók megfordítását 2002-ben Vlagyimir Putyin elnökhöz írott levelében, de az ötlet már akkor sem volt új: az 1980-as években, még a szovjet korszakban született, és akkor világszerte óriási tiltakozást váltott ki várható környezeti következményei miatt.

A polgármester 2002-ben azt írta az elnöknek, hogy a tiszta víz a világban már régen ugyanolyan áru, mint a kőolaj vagy a földgáz, de az energiahordozóktól eltérően újratermelődő nyersanyag. Az akkori maró sajtókommentárok ellenére Putyin 2006-ban felvetette közép-ázsiai kollégáinak, hogy hozzanak létre egy Eurázsiai Vízi-energetikai Konzorciumot, amelynek egyik feladata az Ob és a Lena vízhozama egy részének Délre juttatása lett volna.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap értesülése szerint Luzskov újra támadásba készül lendülni: a minap bejelentette, hogy újra felveti a kérdést, mert stratégiai szempontból fontosnak tartja.

A polgármester úgy véli, hogy az Ob vize egy részének visszafolyatásával évi 25 köbkilométernyi vizet lehetne eladni a kazahsztáni és üzbegisztáni fogyasztóknak, továbbá a kurgani és a cseljabinszki területen is biztossá lehetne tenni nagy területeken a búzatermesztést, amely most függ az időjárás szeszélyeitől.

Szivattyúállomások is kellenek

A terv műszaki lényege egy víztározó építése az Ob folyón Hanti-Manyszijszk környékén. Onnan mintegy 2500 kilométer hosszú, 200 méter széles és 16 méter mély, évi 25 köbkilométer víz áteresztésére alkalmas csatornát kellene ásni az üzbegisztáni Szirdarjáig. A mennyiség az Ob vízhozamának mindössze 7 százalékát tenné ki.

Mivel pedig a víznek hegynek felfelé kell folyni, a csatorna partján 5-8 szivattyúállomást kell építeni, amelyek évente összesen mintegy 10,2 milliárd kilowattóra energiát fogyasztanának. A kurgani és a cseljabinszki területen, Kazahsztánban és Üzbegisztánban a vízzel megbízhatóan termővé lehetne tenni 4,5 millió négyzetkilométernyi területet, s a víz eladásából az orosz költségvetés mai becslések szerint évi mintegy 5 milliárd dollár bevételre tenne szert.

Az elgondolásnak most is vannak ellenzői: a környezetvédők azzal érvelnek, hogy az embernek nincs joga ilyen barbár módon beavatkozni a természetbe, míg a közgazdászok a közép-ázsiai országok fizetőképességében kételkednek.

Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×