2025 novemberében a legnagyobb szlovák ellenzéki, a Progresszív Szlovákia felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, mondván, egyáltalán nincs rendben az, hogy ezek a történelminek mondott dokumentumok mind a mai napig joghatást váltanak ki, és ezzel valamit kezdeni kellene.

Ez volt az a pont, amikor a szlovák kormánypártok, rajtuk kívül pedig egyes ellenzéki pártok is elkezdtek egyre durvább nacionalista hangulatkeltéssel reagálni, ennek lett Tárnok Balázs szerint a következménye, hogy a szlovák kormány elfogadott egy határozatot a Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről, ami nagyon hasonlít a még 2007-ben – az első Fico-kormány alatt – elfogadott szlovák parlamenti határozatra, majd december 11-én elfogadták a Büntető törvénykönyv módosítását is, ami kriminalizálja azt, hogy ha valaki kétségbe vonja vagy megkérdőjelezi a második világháborút követő békerendezést, ide értve a Benes-dekrétumok mai napig történő alkalmazását.

A második világháború utáni néhány évben a Benes-dekrétumra hivatkozva magyaroktól, németektől vettek el földterületeket, erdőket. Hogy azóta alkalmazták-e ténylegesen a jogszabályt, arról az NKE John Lukacs Intézet kutatási igazgatója azt mondta: 1945 és '48 között zajlottak a konfiskációk, bárki, aki magyar volt vagy német, bűnösnek számított a kollektív bűnösség elve alapján, és több tízezres nagyságrendben történtek földkobzások.

„A jelenlegi jogalkalmazás problémáját az jelenti, hogy számos esetben eljárási hibák csúsztak a gépezetbe; az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a konfiskációs határozatokat, és így nem valósult meg teljes mértékben a földkobzás. A szlovák állam érvelése szerint most ezen eljárási hibák kijavítása zajlik 2018-19 óta szisztematikusan” – mutatott rá.

A problémát leginkább szerinte az jelenti, hogy a szlovák hatóságok – ideértve elsősorban a szlovák földalapot – tudatosan és szisztematikusan keresik az archívumokban a végre nem hajtott konfiskációs határozatokat annak érdekében, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva lényegében ingyen, kártérítés kifizetése nélkül szerezzenek meg földtulajdonokat.

Hogy miért van szüksége a szlovák államnak ezekre a földterületekre, arról azt mondta: 2020-ban a „Bosits kontra Szlovákia”-ügy világított rá a nyilvánosság számára, hogy ez a gyakorlat zajlik.

„Utána szlovákiai magyar oknyomozó újságírók munkájának köszönhetően derült ki, hogy több száz ügy is érintett lehet ebben a kérdésben, sok esetben épp nagy állami beruházások mentén valósultak meg ezek a konfiskációk, ilyen volt például a D4-es autópálya-körgyűrű Pozsony körül, ahol számos parcella érintett volt. Tehát

a szlovák államnak ez egy óriási biznisz, hogy előkeresik azokat a végre nem hajtott határozatokat, amelyekre hivatkozva jelenleg utókonfiskációt tudnak végrehajtani, nem kell kisajátítási eljárást lefolytatni, és pénzébe sem kerül az államnak,

ingyen jut földtulajdonhoz. Amiről biztosan tudomásunk van részben a szlovák földalap éves jelentései, részben pedig a Magyar Szövetség Felvidéki Magyarok Pártja által megszerzett közérdekű adatigénylés eredményeként, az az, hogy 2018-19-től mind a mai napig legalább ezer hektár földterület érintett lehet a konfiskációkkal, és ez még egy nagyon óvatos becslés, figyelemmel arra, hogy korlátozottan hozzáférhetők ezek az információk. Az érintett földek értéke akár több százmillió euróra is rúghat” – ecsetelte Tárnok Balázs.

Ebben a kérdésben az elmúlt néhány hétben szerinte megélénkült a vita, a szlovák emberek körében jelentős teret nyert a nacionalista töltetű érvelés amellett, hogy a gyakorlat megkérdőjelezése a második világháborút követő békerendezést kifogásolja, Szlovákia alkotmányos berendezkedését, létét kérdőjelezi meg, ugyanakkor azt is látni, hogy egyre többen a szlovák közéleti nyilvánosságból ébredeznek már, és megértették, hogy pontosan miről is van szó, ennek megfelelően mind többen kritizálják ezt a gyakorlatot.

„Attól viszont távol vagyunk még, hogy a vita súlypontja elmozduljon attól a ponttól, amit egyébként a szlovák kormány is ebben képvisel, de én úgy gondolom, hogy ez a kinyílt vita lehetőséget ad arra, hogy egyre többen szerezzenek tudomást arról, hogy mi is a probléma” – tette világossá Tárnok Balázs.