A nyugati szövetségesek szoros figyelemmek követik a pakisztáni választásokat - jegyzi meg az AFP -, mert tudni akarják, hogy mi történik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ingatag államban.

Musarraf elnök ellenzéke bejelentette, hogy ha választási csalást tapasztal, akkor tömeges tiltakozóakciókat indít. Az ellenzék tavaly már összemérte erejét az általa diktátornak nevezett államfővel, amikor a Musarrafnak tetsző bírák kinevezése ellen tiltakozott.

Az 1999-ben puccsal hatalomra jutott államfő úgy próbálja beállítani a mostani parlamenti választásokat, mint demokratikus elkötelezettségének jelképét. Musarraf az év végén leköszönt hadseregparancsnoki tisztéről és immár civil ruhában mutatkozik.

"Bárki is nyerjen, államfőként teljes egyetértésben fogok dolgozni velük" - fogalmazott Musarraf, és ezzel olyan ígéretet tett, amit még régóta működő demokráciákban sem mernek mindig megkockáztatni a politikusok. Az elnök ugyanis akár vádeljárásra is számíthat, ha ellenfelei kerülnek többségben a parlamentben.

Illetékesek szerint a választás viszonylagos nyugalomban zajlott. A viszonylagos alatt azt kell érteni, hogy 14 ember halt meg, és 100 megsebesült a voksolás előestéjén. Szombaton egy öngyilkos támadó robbanóanyaggal megrakott autót robbantott fel egy piactéren az ellenzéki hívei között és 47 embert vitt magával a halálba.

A hatóságok 80 ezer katonát vezényeltek ki az utcákra. A közvélemény-kutatások szerint a december végén meggyilkolt Bennazir Bhutto Néppártja nyerhet, a szintén ellenzéki Navaz Sarif volt miniszterelnök pártja előtt. A Musarraf-párti Pakisztáni Muzulmán Liga pedig csak a harmadik helyet szerzi meg.

Musarraf az Egyesült Államok közeli szövetségese a terror elleni háborúban. A pakisztáni hadsereg azonban nem tud eredményesen fellépni az északi, törzsi területekre magukat befészkelő radikálisok és tálibok ellen. Musarraf a szélsőségesek térnyerésével indokolta, a tavaly egy időre bevezetett szükségállapotot is, amellyel azonban pártja sok szavazatot elvesztett.