Az afrikai államok kormányait a fejlett világ arra bátorítja, hogy ösztönözzék a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények termesztését, ami az indoklás szerint munkahelyeket teremt, fellendíti az exportot, és hozzájárul az energiaellátás biztosításához.

Az érintett országok bele is vágtak a tervek megvalósításába, zöld forradalmat hirdetve, az olajexportáló országok mintájára egyfajta zöld OPEC távlati képét felfestve.

Az afrikai civil szervezetek ugyanakkor kétségbeesett hangú közleményben kérik a kormányokat, hogy hirdessenek moratóriumot a bioüzemanyagok előállítására, mert élelmiszerellátási szempontból Afrika a legsebezhetőbb kontinens, így tömeges éhezést okozhat a zöld forradalom.

"Meg kell védenünk az élelmiszerellátást, az erdőket, a folyókat és tavakat, valamint a farmerek és bennszülött népek érdekeit a bioüzemanyag-gyártók agresszív nyomulásától" - olvasható a civil mozgalmak ernyőszervezeteként működő Afrikai Biodiverzitás Hálózat felhívásában.

Az aláírók úgy vélik, hogy az energiaültetvények létesítése visszatérés a gyarmati időszak monokultúrás növénytermesztéséhez, amely az exportcélokat a helyiek ellátása elé helyezi. Az amerikai Stanford Egyetem egy tanulmánya azt jósolja, hogy az Afrika déli részének fő táplálékát jelentő kukorica termelése a következő 20 évben egyharmaddal csökkenhet.

Az ENSZ két szervezete, a Világélelmezési Program és a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy évente akár 100 millió tonna gabonát is üzemanyaggá alakíthatnak, ami végzetes lehet az éhezők és az éhezés szélén állók számára.

Ráadásul az utóbbi időben egyre többen kérdőjelezik meg, hogy a bioüzemanyagok előállítása valóban csökkenti-e a felmelegedésért felelős szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.