Tizenöt éve először fordul elő, hogy ilyen magas rangú észak-koreai politikus utazzon Dél-Koreába. A két ország formálisan a mai napig háborúban áll, mivel az 1950-tol 53-ig tartó koreai háborút csupán egy fegyverszüneti egyezmény zárta le.

Kim Jong Il, Észak-Korea miniszterelnöke három napos szöuli látogatásán a távirati iroda szerint várhatóan a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyal dél-koreai partnerével Han Duk Szúval. A dél-koreai elnök, Ro Mu Hjun azonban nem sokkal korábban a hadiállapot megszüntetését is célzó csúcstalálkozóra tett javaslatot. Tervei szerint ezen Észak és Dél-Korea mellett Kína és az Egyesült Államok venne részt.

Politikai elemzők úgy vélik, az államfő javaslata valójában a belföldi közvéleménynek szól, mivel Ro Mu Hjun mandátuma jövő februárban lejár, talán így szeretné növelni népszerűségét, ám annak az esélye, hogy sikerül egy asztalhoz ültetni az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetőit, meglehetősen csekély.

Amerikai és kínai feltételek

A békeszerződés aláírásáról egyébként az Egyesült Államok és Kína álláspontja szerint csak azután lehet szó, hogy a sztálinista Észak teljesen leállítja atomfegyverprogramját. Októberben Phenjan az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal, Dél-Koreával és Oroszországgal kötött megállapodásban vállalta, hogy jelentős segélyek fejében az év végéig üzemen kívül helyezi jongbjoni nukleáris erőművét, amelyben atomfegyver előállításához szükséges plutóniumot termelt.

A helyzetet bonyolítja, hogy az észak-koreai hadsereg szerint Dél-Koreának nincs helye a béketárgyalásokon, mert Szöul a koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt sem írta alá.

Dél-Korea annak idején azért nem csatlakozott a fegyverszüneti egyezményhez, mert attól tartott, hogy egy fegyverszünet eredményeként megosztott marad a félsziget. A dokumentumot Észak-Korea képviselőjén kívül a háborúban a délieket támogató Egyesült Államok és az északiak szövetségese, Kína írta alá.