A török politikai vezetők még a szerdai parlamenti szavazás előtt azt mondták, a várható jóváhagyás nem jelenti azt, hogy a PKK, a Kurd Munkáspárt fegyvereseit üldöző török katonák azonnal behatolnának Irakba.

A szomszédos ország a szavazás előtt megpróbálta diplomáciai úton rendezni a kérdést.

Núri al-Maliki miniszterelnök felhívta kollégáját, Rejep Tayyip Erdogánt és időt kért. Azt mondta, Irak eltökélte, hogy fellép a kurd lázadókkal szemben, és úgymond "szigorú utasításokat" adtak az észak-iraki kurd hatóságoknak.

Az iraki kormány számára kínos lenne az újabb külföldi erők bevonulása

Az iraki koalíciós kormányban kurd pártok is helyet foglalnak és kurd az ország államfője, Talebani elnök is. A kabinet tekintélyének komoly csapás lenne, ha újabb külföldi katonák vonulnának be, és bocsátkoznának harcokba Irak területén.

Erdogan török miniszterelnök azonban azt mondja, hogy országa nem vesztegetheti tovább az időt. A PKK újabb halálos áldozatokat követelő akiói miatt a török közvélemény valamiféle lépést követel.

Washington és a NATO is ellenzi a lépést

A kérdésben a pártjára állt a törökországi úton tartózkodó szíriai elnök, Bashar Asszad is, aki azt mondta: Törökországnak joga van fellépni a katonáira támadó fegyveresekkel szemben, akár úgy is, hogy bevonul a szomszédos államba.

Mindeközben Törökország legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok ellenzi az inváziót. Szerdán még a NATO főtitkára is megfontoltságra intette a török elnököt.

A török politikai pártok nagy részét azonban a napokban felháborította, hogy az amerikai kongresszus egyik bizottsága népirtásnak nevezte a törökországi örmények ellen a 20. század elején elkövetett atrocitásokat.

A török parlamentben csak egy kis kurd párt tiltakozott az invázióról szóló indítvány ellen.