Prágában minden száz, 20 és 24 év közötti fiatalra 150 egyetemista jut, ez messze a legmagasabb arány az Európai Unióban.

A száz fölötti aránynak egyébként két magyarázata is van: egyfelől nem minden Prágában tanuló diáknak van ott bejelentett lakhelye, másfelől pedig a diákok között elég sok a 24 évnél idősebb.

Az Európai Unió 268 régiójának statisztikáiból kiderül, hogy a legalacsonyabb diákszámmal a negatív rekordot is Csehország tartja. Az ország középső régiójában - vélhetően Prága elszívó hatása miatt - száz fiatalra csak négy diák jut.

Nálunk a közép-dunántúli régió teljesített a legrosszabbul, 38 fős diákaránnyal, de még ez is bőven uniós középmezőnynek számít.

Ennél is érdekesebb a munkaerő-piaci helyzet megítélése az egyes régiókban. Az unió statisztikusai azt kérdezték, hogy az ott élők szerint könnyű-e az adott régióban jó álláshoz jutni. Prágában a megkérdezettek 75 százaléka válaszolt igennel, amivel ebben a statisztikában is Prága került az élre.

Budapesten csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy könnyű rendes álláshoz jutni, holott a magyar fővárosban öt százalék alatt van a munkanélküliségi arány, ami lényegesen jobb akár az uniós, akár a magyar átlagnál.

Az unió kérdezőbiztosai arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes városok lakói milyennek ítélik az ingatlanpiacot.

Az európai fővárosok közül Berlinben mondták a legtöbben azt, hogy elfogadható áron lehet jó lakáshoz jutni, a legjobb helyezést pedig Lipcse kapta, mert az ottaniak nyolcvan százaléka gondolja ugyanezt.

Párizsban viszont száz emberből csak három mondta azt, hogy könnyű lakáshoz jutni, és a bukarestiek több mint kilencven százaléka véli úgy, hogy a román fővárosban nagyon nehéz megfizethető árú lakást találni.