A júliusi választások előtt azt mondták, hogy a kampány Törökország lelkéért folyik, és úgy tűnik, a küzdelem a voksolás és a jelenlegi, iszlámista utódpártnak tartott kormányerő győzelme után is tart.

Abdullah Gül külügyminiszter elnökjelöltsége, pontosabban az a tény, hogy a politikus felesége fejkendőt visel, erősen megosztotta az országot, amelynek alkotmánya kimondja az állam és a vallás szétválasztását.

Gül korábbi jelölése volt az egyik oka annak, hogy Erdogan az előrehozott választások mellett döntött. A voksoláson megerősített miniszterelnök pedig most ismét külügyminiszterét szeretné az elnök székben látni, és határozottan visszavágott bírálóinak.

"Azok, akik azt mondják, hogy Gül nem lenne az ő elnökük, mondjanak le az állampolgárságukról. Ha valaki ennek az országnak a polgára, akkor az elnök az ő elnöke, a miniszterelnök pedig az ő miniszterelnöke" - mondta.

Erdoán kifakadása válasz volt arra a cikkre, amelyben a Hürriyet című lap újságírója azt fejtegette: Gül jelölésével "többé nem lehet világi államról beszélni, a politikai iszlám ismét tett egy lépést előre. Gül nem lesz az én elnököm".

A miniszterelnököt most bocsánatkérésre szólították fel, és a liberális sajtó önkényeskedő, antidemokratikus vezetőnek nevezte. A kormánypárti sajtó nem igyekezett csökkenteni a vita jelentőségét.

Gült a hétfői első elnökválasztási fordulóban már majdnem elsőre megválasztotta a török parlament, és közel egy hét múlva már szinte bizonyosan megkapja a szükséges egyszerű többséget. Így ő lesz majd az EU-tagjelölt Törökország következő államfője. A pozíciót eddig hagyományosan a világi elit képviselői töltötték be, az általuk bizalmatlansággal szemlélt Gül ugyanakkor ígéretet tett a világi alkotmány védelmére.