A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára az InfoRádióban azt mondta: Verespatakon hasonló technológiát alkalmaznának, mint abban a bányában, amely a tiszai környezeti katasztrófát okozta.

Bár az építtetők annál sokszorosan biztonságosabb bányát ígérnek, Haraszti László mégis úgy látja, hogy Magyarországot csak a beruházás negatív hatásai érnék.

Kedden Budapesten tartanak a szegedihez hasonló meghallgatást a beruházók.

Uniós fellépést várnak a magyar szaktárcától a zöldek

A verspataki aranybánya-beruházás ellen tüntető civil szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy európai uniós fórumokon is álljon ki a környezetkárosító terv ellen, és ily módon is gyakoroljon nyomást Romániára - mondta az InfoRádiónak a Védegylet szóvivője.

Jávor Benedek megjegyezte: a szervezet a hatástanulmány ismeretében úgy véli ugyanis, uniós normák alapján nem lenne engedélyezhető az aranybánya.

Hegyi Gyula az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást

Hasonló véleményen van Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő is, aki szerint ugyanis a tervek sértik a felszín alatti vizekkel és a bányászati hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályokat, a helyi lakosok kényszerkitelepítése pedig az emberi jogoknak mondana ellent.

Hegyi Gyula ezért az Európai Bizottság állásfoglalását kéri, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a román hatóságok objektíven tudjanak dönteni a bányaberuházás elbírálásakor.

Nem hiábavaló a küzdelem

Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője szerint a bánya elleni tiltakozással annyit már most sikerült elérni, hogy az a terv, ami ellen most harcolnak, már nem az a terv, amellyel a cég 6 évvel ezelőtt előállt. Azóta egyre jobb technológiák jelentek meg a tervezetben.